Hajnalban lepereg Szaddám homokórája

Bush beszédét figyelték a világ minden táján ČTK/AP-felvételA Fehér Ház közlése szerint az óra az elnök beszédének elhangzásától ketyeg. A harcok megkezdésének idejét mindazonáltal Amerika fogja megválasztani.

Az ámítás és a kegyetlenség évtizedei véget érnek – közölte Bush közép-európai idő szerint tegnap hajnalban sugárzott beszédében. Felszólította a külföldi állampolgárokat, újságírókat és fegyverzetellenőröket, hogy saját biztonságuk érdekében azonnal távozzanak Irakból. Irak 12 évvel ezelőtt vállalta, hogy leszereli tömegpusztító fegyvereit, de továbbra is halálos fegyvereket rejteget. Az elnök szerint a veszély világos: a terroristák Irak segítségével vegyi, biológiai vagy egy napon majd nukleáris fegyverekhez juthatnak és ártatlan emberek százezreit ölhetik meg Amerikában vagy másutt. „Az Egyesült Államoknak megvan a szuverén joga, hogy erőt alkalmazzon nemzetbiztonságának megoltalmazására. Ez a kötelesség rám hárul főparancsnokként az eskü által, amelyet letettem és amelyet meg fogok tartani” – hangsúlyozta. Hozzáfűzte: „az ENSZ BT nem tett eleget felelősségének, de mi eleget teszünk a magunkénak”. Azt üzente az irakiaknak, hogy a hadjárat nem ellenük irányul, hanem az ország zsarnoka ellen s „közel van a felszabadulás napja”. Felszólította az iraki hadsereget, hogy tegye lehetővé a koalíciós erők békés bevonulását. Figyelmeztette a katonákat, tagadják meg a tömegpusztító fegyverek bevetését, mivel a háborús bűnöket megbüntetik és elkövetőik nem hivatkozhatnak arra, hogy parancsra cselekedtek.

Az iraki forradalmi parancsnokság tanácsa és a Baasz párt vezetése tegnap elutasította Bush ultimátumát. Az iraki televízió jelentése szerint a tanácskozáson elnöklő Szaddám Amerika legyőzését ígérte „Irak végső csatájában”. Szaddám idősebbik fia kijelentette, az amerikai katonák feleségei vért fognak sírni. Udaj egy orosz politikust fogadva ingatag személyiségnek nevezte Busht, és úgy vélte, az USA vezetőjének „családjával együtt távoznia kell a hatalomból”. Egyúttal azzal fenyegetőzött, hogy egy amerikai vezetésű támadás Irakot az Amerika elleni háború kiszélesítésére fogja kényszeríteni. „Bármilyen Irak elleni támadás nyomán szüntelenül sírni fognak a katonaanyák és -feleségek. Nem gondolhatják, hogy akár csak egyetlen biztonságos hely is van számukra Irakban vagy Irakon kívül.”

Jacques Chirac francia államfő szerint Irak manapság nem jelent olyan közvetlen fenyegetést, amely igazolna egy azonnali háborút elindító egyoldalú döntést. Chirac nyilatkozatában leszögezte, hogy a háború megindítása súlyos döntés, hiszen az ENSZ fegyverzetellenőreinek munkája hiteles alternatívát nyújtott Irak leszerelésére. A francia államfő óva intette az USA-t attól, hogy megpróbálja kivonni magát az ENSZ-törvényesség keretei közül, és előnyben részesítse az erőt a joggal szemben. Gerhard Schröder német kancellár tegnap a német lakossághoz intézett rövid üzenetében nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy igazolja-e a Szaddám Huszein által megtestesített veszély a háborút, amely ártatlan emberek ezreinek halálát okozza majd. A kancellár, aki az iraki válság miatt több programját lemondta, úgy vélte: Irak jelenleg olyan ország, amelyet az ENSZ átfogóan ellenőriz. Moszkva nem ért egyet azzal az amerikai kijelentéssel, hogy bezárultak a diplomáciai megoldás lehetőségei az iraki válságot illetően – közölte tegnap Alekszandr Jakovenko külügyi szóvivő. Szavai szerint Moszkva jelenleg is azt gondolja, hogy még mindig megvan az esély az iraki válság politikai-diplomáciai megoldására. Az orosz törvényhozás alsóháza, az állami duma ugyanakkor a Szaddámhoz intézett ultimátumra reagálva elhalasztotta a hadászati támadó fegyverek csökkentéséről 2001 májusában Moszkvában aláírt szerződés ratifikálását.

Alekszandr Sumilin, a moszkvai Egyesült Államok és Kanada Intézet elemző központjának igazgatója arról jelentetett meg cikket az Izvesztyijában, hogy a közelmúltban majdnem sikerre vezettek azok a tárgyalások, amelyek Szaddám önkéntes távozásáról folytak a Perzsa-öböl menti országok közvetítésével. A szakértő szerint a terv az USA, Nagy-Britannia, Oroszország és Franciaország egymástól is eltérő érdekei miatt hiúsult meg. Szerinte a konzervatív arab monarchiák régóta meg akarnak szabadulni Szaddámtól, de ugyanígy nem kívánatos számukra egy túlságosan demokratikus, modern, Nyugat-barát Irak sem.

Sietnek a szüléssel az iraki asszonyok

Bagdad. Sok iraki asszony döntött úgy, hogy idő előtt, császármetszéssel hozza világra gyermekét, nehogy a háború megindítása után kelljen szülnie. Nem egy esetben a hetedik vagy a nyolcadik hónapban lévő kismamák is ezt a megoldást választották-választják. Az iraki asszonyok még jól emlékeznek az első Öböl-háborúra, amikor a vajúdó nőket a légitámadások miatt nem tudták időben kórházba szállítani, ami vagy az ő életükbe került, vagy a csecsemőkébe. A háborús időkben napirenden volt a kijárási tilalom, gyakran szünetelt az áram- és vízszolgáltatás. (TASR)