Brüsszel/Frankfurt. Nagyobb zökkenők nélkül zajlott le 2002. január 1-jén 0 órakor az euró bevezetése. Az érintett országokban mindenütt az új valuta határozta meg a szilveszteri ünneplés hangulatát.
Európa már euróban számol
Europizza. Minden elképzelhető és elképzelhetetlen helyen felbukkant a közös pénz emblémája.Reuters-felvétel Éjfélkor sokan sorban állás közben koccintottak: a pénzkiadó automatánál álltak, hogy az elsők között juthassanak az eurós bankjegyekhez. Az egyesülő Európa szimbólumaként az euró emblémája jelen volt az utcabálokon s a hivatalos ünnepségeken egyaránt, több százmillió ember számára tette emlékezetessé ezt a szilvesztert.
A legtöbb problémát az első órákban az okozta, hogy a vásárlóknak vagy egyáltalán nem tudtak viszszaadni nagyobb címletű pénzekből, vagy rendkívül hosszú időt vett igénybe, amíg az eladó kiszámolta, hogy mennyi a visszajáró. Ugyancsak fennakadást – bár inkább csak némi bosszúságot – okozott egyes pénzkiadó automaták meghibásodása, illetve az, hogy nagyobb kifizetésekhez is csak kis címletű bankjegyeket lehetett használni, mert a „standard” kiadást sok helyütt a legkisebb címletű, 5 eurós bankjegyekkel oldották meg.
A szokásos forgalom négyszeresét kellett állniuk éjfél után a németországi pénzautomatáknak. A német bankszövetség első hivatalos jelentése szerint sikerrel állták a rohamot, bár a pénzkiadó gépek időnként felmondták a szolgálatot. Sokat rontott a valutacsere imázsán, hogy az egyik ilyen elromlott automata éppen Frankfurtban volt, az Európai Központi Bank székházával szemben, ahol rengeteg fotós és televíziós kamera volt tanúja az első sikertelen próbálkozásoknak.
Belgiumban és Franciaországban éjfél után még nem működtek a pénzkiadó automaták, ugyanis az átállítás technikai feltételeit csak úgy tudták megteremteni, hogy az új valutával feltöltött gépeket egyenként kellett újraindítani. A „hagyományos” automatákkal (jegykiadó, ital-, cigarettaautomata) még több gond volt, ezek már az év utolsó napján sem fogadták el az akkor még érvényben lévő pénzérméket, eurós érmék pedig még nem voltak forgalomban. Laurent Fabius francia gazdasági miniszter Párizsban a Pont Neufnél rendezett zenés-táncos ünnepségen köszöntötte az eurót, de nem sok megnyugtatót mondhatott: Franciaországban mától bank- és postasztrájk várható. A legjobban mégis talán Olaszországban tartanak az új év első munkanapjától: a temperamentumos olaszok dühkitöréseire számítva rengeteg bolt jelezte előre, hogy ma leltározás miatt nem nyit ki. (Biztos, ami biztos, azért még a brüsszeli McDonalds-boltok is zárva tartottak 1-jén...) A szilveszteri programok az érintett országokban mindenütt az euró körül zajlottak. Lézerrel vetítették, virágokból rakták ki, tortára, péksüteményre formázták az új pénz emblémáját, s a protokolláris rendezvények legfontosabb, leglátványosabb pillanatai is mind az új valutához kapcsolódtak. A pénzpartikon nem csak az eurót köszöntötték, hanem meghatottan búcsúztak régi kedves valutájuktól is az európai polgárok.
A hagyományos bécsi újévi koncerten (amelyet ezúttal 40 ország tévéállomása közvetített) a hangversenyterem orgonáját euróembléma díszítette, a közönséget és a karmestert „eurócsokrokkal” lepték meg a rendezők, s az egyik zeneszámot a tévéközvetítésben az osztrák pénznyomdában, az euró gyártásáról készült felvételek kísérték.
Kosztasz Szimitisz görög miniszterelnök az új év első másodperceiben 120 eurót váltott ki egy athéni bankautomatából. Az időeltolódás miatt ő volt az első európai polgár, aki napi használat céljára kézbe vehette az eurót – ha csak nem előzte meg őt az azonos időzónában lévő Finnország miniszterelnöke. Finnországban a legelszántabbak a mínusz 12 fokos hideg ellenére 300 méteres sorban várakoztak a nemzeti bank előtt, hogy elsőként kaphassák meg a bankjegyeket: a bank ugyanis kivételesen kinyitott éjfélkor.
Bécsben Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke néhány perccel éjfél után már virágot vásárolt euróért feleségének, persze jó előre bejelentve, megfelelő sajtóérdeklődés mellett.
A francia tengerentúli területen, az indiai-óceáni Réunion szigetén közép-európai idő szerint 21.00 órakor volt éjfél, vagyis euróstart. A főváros, Saint-Denis polgármestere egy kiló gyömölcsöt vásárolt, 75 centért.
Más források szerint azonban először Új-Zélandon hajtottak végre készpénzes bankügyletet az euróval. A szigetország pénzügyminiszter-helyettese a wellingtoni repülőtéren új-zélandi dollárt váltott át euróra, az új év első pillanataiban. Új-Zéland 12 órával jár a közép-európai idő előtt, tehát az euró fél nappal azelőtt forgalomba került, hogy az euróövezetben hivatalosan megjelenhetett. Az eurót mindettől függetlenül, egy véletlen hibának köszönhetően elsőként mégis egy francia faluban, Saint-Julien de Concelles-ben vezették be: egy ottani pénzkiadó automata műszaki hiba miatt már szombaton, 2001. december 29-én megkezdte az euró kiadását. A hibát hamar kijavították, az elsőség hivatalos deklarálásáról pedig majd elvitatkoznak a pénztörténészek és a földrajztudósok.
Spanyolországban viszont a bankrablók „ébredtek leghamarabb”, még december 31-én kiraboltak egy madridi bankot 90 ezer eurót zsákmányoltak. (index, mti, reuters)
Közös pénz, közös öröm
Róma. Árengedménnyel várták az örök város örömlányai az euró bevezetését és az ebből fakadó esetleges áremelkedések miatt aggódó ügyfeleiket. A január 1-jétől az eddig szokásos 300 ezer lírás (155 eurós) tarifa helyett alig több mint 290 ezer lírát, azaz 150 eurót kérnek a szolgáltatásaikat igénybe vevő férfiaktól. Az örömlányok szerint az árengedmény elégedetté teszi az ügyfeleket, és így az ő munkájuk is könnyebb. (mti)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.