Ellenzéki bojkott

„A szerződés ratifikálásához 90 szavazat kell, tehát az ellenzék támogatása nélkül a koalíció nem tudja ezt megtenni” – fejtette ki Pavol Hrušovský, a KDH elnöke.

Mindkét dokumentum szerepel a parlament ma kezdődő ülésszakának programjában. Az ellenzék elfogadhatatlannak tartja a kulturális minisztérium által kidolgozott sajtótörvényt, melyet az EBESZ sajtószabadság-felelőse is kifogásol. A kormányoldal zsarolással vádolja az ellenzéket. Pavol Paška házelnök esti sajtótájékoztatón bejelentette: nem vonja vissza sem a sajtótörvény-javaslatot, sem a Lisszaboni Szerződést. Robert Fico miniszterelnök élesen bírálta az ellenzéket, mivel szerinte teljesen el akarják szigetelni Szlovákiát az Európai Unióban. „Az ellenzék megmutatta, hogy pártpolitikai érdekeik miatt készek feláldozni Szlovákia jövőjét az Európai Unióban” – vádolta Fico az ellenzéket. Grigorij Mesežnikov politológus szerint most azok a pártok fenyegetik az ellenzéket az unió nevében, melyek semmit sem tettek a csatlakozásért – Smer –, vagy éppen lassították az ország integrációját – mint a HZDS vagy az SNS. „Az ellenzéknek alaposan meg kell magyaráznia lépését választóinak és uniós partnereinek is” – véli a politológus.

Az ellenzéki politikusok azonban hangsúlyozták, hogy bojkottjukkal nem a szerződés ratifikációját akarják elutasítani (a KDH kivételével, amely eddig is elutasította az Európai Unió reformszerződését). Csáky Pál (MKP) szerint a kormány kétarcú politikát folytat: a Lisszaboni Szerződés gyors ratifikációjával azt akarja jelezni a külföld felé, hogy Szlovákia demokratikus állam, ugyanakkor a szólásszabadságot korlátozó restriktív törvényt akar elfogadni. „Ilyen játékba nem megyünk bele” – jelentette ki az MKP elnöke. Mikuláš Dzurinda úgy véli, furcsa lenne, ha a parlament elfogadná a Lisszaboni Szerződés részét képező Emberjogi Chartát, melyet aztán az új sajtótörvénnyel azonnal megsértene. „Nyugtalanít bennünket a demokrácia játékterének szűkí?tése, a demokratikus játékszabályok és alapelvek meg?sértése” – jelentette ki az SDKÚ elnöke. A demokratikus alapelvek megsértését kifogásolta Pavol Hrušovský is.

Petőcz Kálmán külpolitikai szakértő szerint az ellenzéknek nem kell tartania attól, hogy az unió félreérti a Lisszaboni Szerződés ratifikációjával kapcsolatos álláspontjukat. „Az ellenzéki pártoknak ez nem okozhat nemzetközi komplikációt” – mondta lapunknak a Fórum Intézet munkatársa. – A ratifikációt egy éven belül kell végrehajtani, ebből a szempontból az ellenzéki döntés nem okoz gondot.” Szerinte a szerződés késleltetése lehetőséget ad arra is, hogy a lakosságnak jobban elmagyarázzák a szerepét. Azt sem tartja az európai gyakorlattól merőben eltérő lépésnek, hogy a ratifikációt egy belpolitikai üggyel, a sajtótörvény javaslatának módosításával kapcsolják össze. „Azt is mondhatják, hogy a kettő összefügg, mivel a sajtótörvény jelenlegi változata összeegyeztethetetlen a modern európai sajtószabadságról alkotott elképzeléssel” – véli a szakember. Nem tart attól sem, hogy a három párt külföldi partnerei nem értenék meg lépésüket. „Nem azt mondják, hogy ellenzik a ratifikációt, nem kell mindenáron az elsők között elfogadni a szerződést, ez nem függ össze az európaisággal” – mondta Petőcz. (lpj, sán, sita)