Az EP is foglalkozik a Beneš-dekrétumokkal

Pozsony/Brüsszel. Az Európai Parlament állampolgári jogok, bel-és igazságügyi bizottsága (LIBE) november 5-én tárgyal a Beneš-dekrétumok kérdésköréről, és ekkor dől el, hogy a téma a plénum elé kerül-e.

Manfred Weber német képviselő terjesztette be az ügyet, aki az Európai Néppárt (kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták Képviselőcsoportjának a tagja. A kezdeményezésről természetesen eltérően vélekednek a néppártba tartozó magyar és szlovák képviselők.

Anna Záborská (KDH) úgy véli, hogy az ügyet Szlovákiában kell megoldani, nem uniós fórumokon. Duka Zólyomi Árpád (MKP) szerint Szlovákiában erre már nincs esély, ezért szükséges a nemzetközi vita. „Úgy látom, hogy Szlovákiában ezt már nem lehet megoldani, más lehetőségeket kell keresni, akár az unió parlamentjében, akár az Európa Tanácsban” – jelentette ki a képviselő.

Monika Beňová (Smer) szerint nem közvetlenül a dekrétumokról, hanem az európai kisebbségek helyzetéről tárgyal majd a bizottság. „Szó lesz a szlovákiai magyar kisebbség helyzetéről is a dekrétumokat megerősítő parlamenti határozat fényében.” Szerinte sem túl szerencsés megnyitni ezt a témát az EP-ben. „Más lehetőségeket kellene keresni, ez elsősorban Szlovákia és Magyarország ügye, nem látom okát, hogy ezzel az unió parlamentje foglalkozzon” – mondta lapiunknak a képviselő.

Tegnap négy osztrák parlamenti párt közös nyilatkozatban jelentette ki, hogy a Beneš-dekrétumok ellentétesek az EU erkölcsi és jogi alapelveivel. A német és a magyar lakosság kitelepítése, tulajdonának kisajátítása etnikai, általánosító alapon történt, és jogellenes volt. (lpj, mti, hn)