Kötelező a permetezési napló

Gyakori hiba a várakozási idő figyelmen kívül hagyása, a megengedettnél nagyobb vegyszertöménység alkalmazása, ami pazarlásnak és felesleges termelésdrágításnak számít. A használt növényvédő gépek, berendezések műszaki állapota is gyakran sok kívánnivalót hagy maga után. Ugyanakkor egyre több gazdaságban – a fentiekkel ellentétben – rendkívül okszerű növényvédelmet, korszerű módszereket alkalmaznak. A rendszeres, periodikus védekezés helyett a növények folyamatos megfigyelésével csak a betegség, illetve a kártevő megjelenésekor avatkoznak be. ĺgy elkerülik a fölösleges vegyszerhasználatot, ami költségmegtakarításban jelentkezik, s nem utolsó sorban környezetkímélőbb is. Örvendetes, hogy már nálunk is jó ütemben terjed a rovarkártevők elleni biológiai védekezés. A klimatizálható termesztő berendezésekben a kártevők természetes ellenségeinek fölszaporításával a vegyszeres védekezés nagyban csökkenthető. Ha eldöntöttük, hogy a következő évben a rovarok elleni védelmet biológiai úton oldjuk meg, feltétlenül vegyük fel a kapcsolatot a szakemberrel és tanácsai alapján kezdjük el annak előkészítését. Fontos, hogy az előző kultúra után ne maradjon fertőző anyag a hajtatóházban és a környezet is kártevőktől mentes legyen. Jelenleg a liszteske, takácsatka, tripszek és a levéltetvek ellen védekezünk parazitákkal vagy ragadozó hasznos rovarokkal, ezek már nálunk is beszerezhetők.

A termesztendő növényfajták kiválasztásakor vegyük figyelembe a termesztő berendezés fertőzöttségét. A vetőmag csomagolásán mindig fel van tüntetve, hogy az adott fajta milyen rezisztenciával bír és milyen anyaggal csávázták. Mindig olyan fajtát válasszunk, amely sok rezisztenciafaktort tartalmaz és a mi termesztési feltételeink mellett a maximális hozamot biztosítja. A gyakorlatban gyakran tapasztaljuk, hogy a termelők nem ismerik vagy rosszul értelmezik a növényvédelmi szabályokat. Tudatában vagyunk annak, hogy a jog csak szabályoz, s a cselekvés mozgatója az „érdek”. Ugyanakkor tudunk olyanokról is, akik ismerik a növényvédelem szabályait, azok egy részét szándékosan nem tartják be, tudatosan veszélyeztetve ezzel a környezetet, saját maguk és a fogyasztók egészségét. Sajnos, nem állíthatunk minden kertész mellé egy növényvédelmi felügyelőt! Viszont már megteremtettük azt a feltételrendszert, ami biztosítja az egész termesztési folyamat átláthatóságát, azt, hogy a végtermékért – amelyről megállapítható, hogy ki mikor és hol készítette – annak előállítója legyen a felelős. A visszavezethetőség egyik kezdeti lépése az árutermelők számára kötelező permetezési napló. Ennek nem a formája, hanem a tartalma a lényeges. A naplóban kötelezően rögzíteni kell a növényvédelmi kezelések helyét, időpontját, a használt permetszerek nevét, adagolását, a várakozási időt és a szedés időpontját. A kereskedőnek a termék átvételekor meg kell győződnie arról, hogy a napló szerint be volt-e tartva a szükséges élelmezés-egészségügyi várakozási idő. A továbbiakban ugyanis ő felel az áruért.

A napokban meghatározott munkaegészségügyi várakozási időt a kertészek gyakran nem veszik komolyan. Vegyszeres kezelés után a növényházba bemenni és ott munkát végezni, csak előírt védőfelszerelésben szabad. Viszont a hajtatásban alig van olyan nap, hogy ne kelljen ott munkát végezni, ezért a védőfelszerelés nélkülözhetetlen. Ne gondoljuk, hogy a permetezés utáni szellőztetéssel és a permetlének a növény felületén történő megszáradásával elmúlik a vegyszer mérgező hatása! A növényvédő szerek többsége a bőrön át is felszívódhat, miközben tüneteket azonnal nem okoz. A károsító hatások sokszor csak évek, évtizedek múlva jelentkeznek.

Az élelmezés-egészségügyi várakozási idő az az idő napokban kifejezve, amelynek a növény kezelésétől a termés betakarításáig kell eltelnie (tehát nem a termék eladásáig vagy fogyasztásáig). Csak ez garantálja a termék káros szermaradványoktól való mentességét. Ám ha a termelők az előírtnál nagyobb vegyszeradagot alkalmaznak, az előírt élelmezés-egészségügyi várakozási idő után is lehet a termékben káros szermaradványt találni. Az élelmezés-egészségügyi várakozási idő tehát csak a permetszerhez előirt adag és technológia betartásakor érvényes. Ha több növényvédő szert használunk egyszerre, akkor a keveréket alkotó szerek közül a leghosszabb munka- és élelmezés-egészségügyi várakozási időt kell figyelembe vennünk és betartanunk.

A szerző a Központi Mezőgazdasági Ellenőrzési és Növényvédelmi Intézet (ÚKSUP-OOR) komáromi részlegének a munkatársa

Szúrópróbaszerű ellenőrzés a helyi piacokon is

Pozsony. Minden mezőgazdasági termelő, aki eladásra termel zöldséget, gyümölcsöt vagy más növényi eredetű árut, köteles permetezési naplót vezetni. Ez a kötelezettség a 285/1995, a 471/2001-es Tt. számú törvényekből valamint a földművelésügyi tárca 3322/1/2001-100-as rendeletéből adódik. Tehát vonatkozik regisztrált termelőkre, a termékfeleslegüket a piacon értékesítő kistermelőkre, de azokra a kertészekre is, akik háztájiként foglalkoznak zöldségtermesztéssel, terményüket szerződéses felvásárlóknak adják el. A naplónak, amely lehet közönséges vonalas füzet is, tartalmaznia kell a növényvédelmi kezelések helyét, időpontját, a használt permetszerek nevét, adagolását, a várakozási időt és a szedés időpontját. A kereskedőnek vagy termékfelvásárlónak a termék átvételekor meg kell győződnie arról, hogy a napló szerint be volt-e tartva a szükséges élelmezés-egészségügyi várakozási idő. A növényorvosok rendszeresen ellenőrzik a naplót. Mint azt František Hrdina, az ÚKSUP növényvédelmi osztályának igazgatója lapunknak elmondta, munkatársaik főleg a nagytermelőket ellenőrzik, de szúrópróbaszerűen a helyi kispiacokon is vizsgálódnak. (gyor)