VICCEK

– 23 trallala, 23 trallala, 23 trallala... Odamegy hozzá az egyik járókelő, és megkérdezi:

– Már ne haragudjon, de miért énekli, hogy 23 trallala? Erre az ember:

– Nézzen le a vízre, nem látja?

– Mit?

– Hajoljon kijjebb, akkor meglátja.

– Még mindig nem látom.

– Hajoljon még egy kicsit kijjebb!

– ...

– 24 trallala, 24 trallala, 24 trallala... A hegymászó megcsúszik. Sikerül megkapaszkodnia a sziklaperemben. Amikor fogytán van az ereje, kétségbeesetten felnéz az égre, és így kiált:

– Van ott fenn valaki?

– Igen – hangzik a válasz.

– Mit tehetnék?

– Bánd meg a bűnödet, imádkozz, és engedd el a sziklát! A hegymászó kicsit vár, azután újra az ég felé kiált:

– Nincs ott még valaki? Mostanában határozottan érzem, hogy öregszem – mondja az öregedő Casanova.

– Egyre inkább örülök, amikor valamelyik szép nő visszautasít! Nem zavarta magukat, hogy egész éjjel vertük a falat?

– Dehogy zavart, nem is hallottuk. Reggelig táncoltunk, ittunk, énekeltünk. A feleségem névnapját ünnepeltük! Többet kellene sportolnod. Gondolj csak az őseinkre: mennyivel erősebbek, ellenállóbbak, egészségesebbek voltak!

– Na és? Mégis mind meghaltak! A százéves bácsit meginterjúvolja a TV:

– Fiatalkorában volt valamilyen szenvedélye?

– Hogyne! Kettő is! A nők és a vadászat.

– És mire tetszett vadászni?

– Nőkre... Idős koldus ül az aluljáróban, és két kalapot fog a kezében. Arra megy egy ember, és azt mondja:

– Mi az, barátom!? Nem szégyenli magát!? Rögtön két kalappal kéreget?

– Tetszik tudni – mondja az öreg– , tegnap megvettem a konkurensem üzletét is. A vevő panaszkodik.

– Ez a cipő tetszene, de kicsit nyomja a jobb lábamat.

– Nem tesz semmit, asszonyom, néhány hét múlva biztosan kitágul.

– A bal cipőt meg nagynak érzem...

– Ha egyszer– kétszer esőben felveszi, meglátja, összemegy! Az egyik, kissé becsípett vendég azt mondja a presszóban:

– Kérek egy fél rumot!

– Nézze, uram, én ittasan önt nem szolgálom ki! – mondja a felszolgálónő.

– Akkor ne igyon többet, lelkem! Erről a termoszról csak jót mondhatok – magyarázza a vevőnek az elárusító.

– Télen egész nap forrón tartja a teát, nyáron két napig hideg marad benne a limonádé... A vevő elbizonytalanodik:

– És honnan tudja a termosz, hogy nyár van– e vagy tél? Mit csinálsz, ha nyugdíjba mész?

– Az első héten csak üldögélek a hintaszékben.

– És aztán?

– Aztán lassacskán elkezdek hintázni.