PUSKA

Esztétika a széppel és a művészetek elméletével foglalkozó tudomány (Arisztotelész: Poétika). A művészet 30 ezer éves. Ősember – karcol, vés, fest. Ókori Kelet építményei, egyiptomi piramisok, halott-tisztelet. Antik világ – a művészet legtöbb ágát a kézműves mesterségek körébe sorolta. A műv. szerepe és hatása: az alkotás ereje, egyénre gyakorolt hatása, katarzis (gör. katharszisz – megtisztulás). Az alkotás értékelése: esztétikai minőség – szép, rút, tragikus, komikus, groteszk, ironikus, szatirikus, humoros; értéktelen alkotás–giccs. Kifejezőeszközök: irodalom–nyelv; festészet–kompozíció, fény, tér, vonal, mozgás; zene–hangok.Mítosz, mitológia

A mítosz (görög müthosz): „monda”, „mese”, „történet” – korai társadalmi tudatforma, megtörtént, költészetté emelt eseményt tükröz, ősi emlékét, katasztrófák, vallások, társadalmi jelenségek, intézmények eredetét. Az istenek születéséről, a világ keletkezéséről szól.

Mitológia: a mítoszok összessége, ill. a mítoszokkal foglalkozó tudomány.Gilgames

A mezopotámiai sumér kultúra alkotása, eposz (hősköltemény) az uruki mondakörből. Gilgames Uruk város királya volt Kr. e. a 27. sz.-ban, a róla szóló hősköltemény Kr.e. 2700 körül keletkezett: akkád nyelvű újasszír kiadása a Kr.e. VIII. sz. végén születik, Assur-ban-apli (Kr.e. 669–626) leégett könyvtárában találták meg Ninivében, 12 ékírásos táblán.

Cselekménye: Gilgames király városfalat építtet népével (9 km, 900 őrtorony), közben keresi a halhatatlanságot; a 2/3 rész isten, 1/3 rész ember Gilgames megfékezésére az istenek – Enlil főisten és Aruru istenasszony által – megteremtik Enkidut, aki később Gilgames barátja lesz. Hőstettek sora: Humbaba (a cédrustemető szörnye) legyőzése, az égi bika elpusztítása stb. Enkidu halála után Gilgames felkeresi Um-napistit, a vízözönt túlélt hősi elődöt, akit az istenek halhatatlanná tettek. Az örök ifjúság füvét Um-napisti útmutatása nyomán megtalálja, de fürdés közben egy kígyó ellopja tőle. Odahaza, keservében Enkidu alvilági árnyát idézi meg, aki a hősi élet alvilági megbecsülésével vigasztalja. Néhány évszázaddal Gilgames halála után őt Mezopotámiában az alvilág isteneként kezdték tisztelni. A mezopotámiai mítoszokban általában egy főisten (pl. Enlil), ill. a leghatalmasabb istenek húsát és vérét agyagos földdel összegyúrva képzelték az ember teremtését – munkára, városok építésére, a föld megművelésére és saját szolgálatukra teremtették.Hésziodosz (görög) (Kr.e. 7.sz.): Theogónia („Istenek születése”) c. műve, elbeszélő költeménye; az istenek harca=theomachia.

Khaosz (üresség): valójában egy mindent tartalmazó meghatározhatatlanság; Gaia (a szélesmellű föld); Erósz (vonzás, szerelem); Gaia és Uranosz (Ég) gyermekei: 7 titán, 8 titanisz, 3 küklopsz, 3 ötvenfejű százkarú óriás (Kottosz, Briareosz, Güész).

Istenek: Poszeidon: tenger istene; Hádész: alvilág; Héra: a „fehérkarú”, Zeusz második felesége; Themisz: törvényesség, Zeusz első felesége; Héphaisztosz: Hérának Zeusz nélkül teremtett gyermeke, sánta kovácsisten; Arész: a háború, harcok istene; Pallasz Athéné: a tudományok és művészetek istennője, Zeusznak Héra nélkül teremtett gyermeke; Aphrodité: a szerelem istennője; Phoibosz a jóslás; Apollón: a költészet istene; Artemisz: a vadászat istennője; Aidosz: a becsületérzés istennője; Nemezisz: a megtorlás istennője; Dionüszosz: a bor és a mámor istene stb. Az istenek lakóhelye az Olümposz, ételük az ambrózia, italuk a nektár. Mindig fiatalok, emberek módjára élnek, veszekednek és örülnek, de halhatatlanok.Biblia: gr. könyvecskék

Az emberiség kultúrtörténetének legfontosabb könyve. Elnevezései: Szentírás (Scriptura Sacra); Ó- és Újtestamentum (testamentum=végrendelet); Ó- és Újszövetség (Melitó püspök nevéhez fűződik az elnevezés a 2. századból). Ószövetség: Istennek a választott néppel kötött szövetsége. Újszövetség: Istennek az egész emberiséggel kötött szövetsége (Jézuson keresztül).Ószövetség

I. e. 13. sz.-tól i.e. 2. sz.-ig. Különböző műfajú, szemléletű, motivációjú történetek összessége. Nyelve: héber, részben arámi. Első görög fordítása az úgynevezett Septuaginta 70-es (70 tudóst zártak össze, hogy lefordítsák; mind a 70 ugyanúgy fordították). Latin fordítása a Vulgata (=népszerű, elterjedt, Szent Jeromos nevéhez fűződik).

Kanonizálás: (kánon=zsinór, mérték, szabály) hivatalossá tétel, elfogadás; az egyház által isteni eredetűnek tartott, hivatalosan elfogadott iratok. A zsidók és protestánsok 39 könyvet, a római katolikusok 45 könyvet fogadtak el szentnek; 1545-ben a tridenti zsinaton.

Szerkezete:

A./ zsidó: a. Tóra (=tanítás, törvény): Mózes 5 könyve; b. Nebiin: próféták írásait tartalmazza; c. Ketulin: egyéb írások.

B./ keresztény (a 18. sz. óta):

a.) történeti könyvek: Mózes 5 könyve

Genezis: 1–11: őstörténet; teremtés; 12–50: pátriárkák kora; Ábrahám, Izsák, Jákob, József története.

Exodus: (kivonulás könyve) – Egyiptom, pusztai vándorlás.

Leviticus: (leviták v. papi törvények) papság feladatai.

Numeri: (számok) népszámlálás, vándorlás a Moáb-sivatagig.

Deuteronómium: 2. törvény v. törvényismétlés; Mózes haláláig.

b.) bölcseleti- vagy tanító-könyvek

Énekek éneke (=a legszebb énekek)

Példabeszédek könyve

Zsoltárok könyve (Dávid: 150 zsoltár)

Próféta írások (Ézsaiás, Jeremiás, Ezekiel, Dániel: nagy próféták; és 12 kispróféta)Újszövetség

I. sz. 1. század. Nyelve: görög, részben arámi. Részei: 4 evangélium: Máté, Márk, Lukács (szinoptikusok: Jézus életét azonos szemlélettel mondják el), János. Evangélium = örömhír, jóhír. Jézus életét, kínszenvedését, halálát és feltámadását mondja el 1-1 evangélium. Apostolok cselekedetei: az egyházszervezés, egyházüldözés, apostol-választás, az első vértanuk (István), a szentlélek eljövetele. Apostolok levelei: Szent Pál 12 levele; Péter, János, Júdás, Jakab levelei. Jelenések könyve: Jánosnak tulajdonítják. Apokalipszis: a végítélet leírása.A Biblia a művészetekben

Irodalom:

Ószövetség: Madách: Az ember tragédiája; Milton: Elveszett paradicsom; Sütő A.: Káin és Ábel; Byron: Káin; Bulgakov: Ádám és Éva; Thomas Mann: József és testvérei; Weöres S.: Józsefet eladják testvérei; Madách: Mózes; Kodolányi: Égő csipkebokor; Babits M.: Jónás könyve.

Újszövetség: Kodolányi: Én vagyok; Bulgakov: A Mester és Margaréta; Borges: Márk evangéliuma; József A.: Betlehemi királyok; T. S. Eliot: A háromkirályok utazása; Karinthy Frigyes: Barabbás.

Festészet:

Munkácsy: Krisztus Pilátus előtt; Leonardo: Utolsó vacsora; Jan van Eyck: Keresztvitel; Michelangelo: Jeremiás próféta; Michelangelo: Krisztus; Raffaello: Mezei Madonna.

Szobrászat:

Michelangelo: Dávid; Michelangelo: Mózes; Michelangelo: Piéta; Bernini: Szt. Teréz látomása.

Zene:

Händel: Messiás; Bach: Máté-passió; Bach: János-passió.

Film:

Griffith: Türelmetlenség; Zeffirelli: Názáreti Jézus; Pazolini: Máté evangéliuma; Scorsese: Jézus utolsó megkísértése.Állandó nyelvi fordulatok a Bibliából

Utánam a vízözön (Noé beszállt bárkájába: nincs visszaút)

Békegalamb – zöldág (Noé kiküldte a galambot)

Káin bélyeg (gyilkosságot követ el valaki: bélyeget kap, hogy őt ne öljék meg)

Oldalborda (=feleség: a nő teremtése)

Porból vagy és porrá leszel (utalás a halandóságra)

Eladni valamit egy tál lencséért (az elsőszülöttségi jog eladása: Jákob és Ézsau)

Eladni valakit 30 ezüstpénzért (Júdás pénze)

Áll, mint Bálám szamara (ismeretlen okból megmakacsolja magát: Bálám meg akarta átkozni a zsidókat, de a szamara meglátta Isten küldöttét és mozdulatlanná dermedt). (Bírák könyve)

Jákob lajtorjája (égig érő létra, az angyalok járnak fel és le rajta). (Mózes I.)

Bábel tornya (toronyépítés: nyelvek összezavarása: zűrzavar, nyelvzavar). (Mózes I.)

Mosom kezeimet (nem vállal felelősséget)

Tamáskodik (a 12 tanítvány egyike, Tamás nem hitte el, hogy Jézus feltámadt, csak, ha sebeihez hozzáérhet).

Sokan tolonganak most a damaszkuszi úton – Pálfordulás: (Pál meggyógyul, keresztény lesz a damaszkuszi úton; hirtelen köpönyeget váltók)

l Vizet fakaszt a sziklából (Mózes a pusztában vizet fakasztott a sziklából). A magyar nyelvű Biblia

Minden nyelv nagykorúságának bizonyítéka az anyanyelvű Biblia. 15. sz.: Huszita Biblia. Részleteit őrzi a bécsi-, müncheni- és az Apor-kódex. 16. sz. második fele: a protestáns prédikátor írók kísérletei – Heltai Gáspár, Pesti Gáspár. 1590: Károlyi Gáspár irányításával elkészül a teljes magyar Biblia-fordítás, az ún. Vizsolyi Biblia (ahol fordították). A Károlyi-féle fordítás a magyar nyelv történetének egyik legnagyobb teljesítménye; hatása szinte felmérhetetlen a magyar irodalomra (Ady, Móricz). Változatlan formában csak két kiadást ért meg, hiszen hatása ellenére is nyelvtörténeti szempontból régies a fordítás.

1626: Elkészül az első katolikus Biblia Káldi György fordításában. Nyelvi szempontból fejlettebb, de hatása nem olyan jelentős.