Mióta használunk fogkrémet?

Nem mindig kellemes téma a fog és a fogápolás, főleg, ha fájdalom is kíséri. S valljuk csak be őszintén, sok gyereknek nem éppen a szíve csücske a fogmosás. Hányszor nyüstöltek a szüleitek, hogy mossatok fogat? Ugye vannak hasonló emlékeid neked is? Most megtudhatod, hogy mindig így ápolták-e az emberek a fogaikat, vagy más módszereket alkalmaztak!

Ha jobban belegondolsz, biztosan te is belátod, hogy rengeteg érdekes és hasznos dolgot találtak már ki őseink. Hiszen a fogkrém sem létezik örök időktől fogva, valamikor azt is ki kellett agyalnia valakinek. De vajon mi volt az indíttatása az illetőnek? Talán őt is gyötörte a romlott fogakkal járó sok kellemetlenség? Ha kíváncsi vagy rá és érdekel a válasz, elmeséljük, mióta használják az emberek a ma is ismert fogkrémet.

Nem is olyan régen, még az 1840-es években nem létezett fogkrém. Az emberek ekkor fogport használtak a fogaik tisztítására. Ezek a készítmények szépiacsontot, őrölt korallt, porcelánt vagy égetett tojáshéjat tartalmaztak. Olykor előfordult, hogy ezt a port bíborszínűre festették. Ma már jól tudod, hogy több színben gyártanak fogkrémeket, létezik fehér, színes vagy csíkos is. De szín ide, csík oda, a lényeg, hogy az említett fogporral ellentétben a fogkrém több mint tíz összetevőből áll. A sok alkotóelem egy része azért van, hogy tisztítsa és védje a fogat, egy másik része azért, hogy megadják a fogkrém ízét és javítsák az állagát, s megint egy másik része azt a célt szolgálja, hogy könnyebben ki lehessen nyomni a tubusból.

Tulajdonképpen a fogkrém alapanyaga is por, legtöbb esetben finom porrá zúzott mészkő vagy valamilyen más ásványi anyag. Ezeknek a poroknak bizonyos mértékben csiszoló hatásuk van, ezzel segítik eltávolítani az étkezés után lerakódott foglepedéket, amiből aztán a fogkő is képződne. A tisztító és fényesítő alkotóelemeket vízzel és sűrítő hatású kötőanyaggal elegyítik, ezt például tengeri moszatokból vonják ki. Ettől lesz sűrű a fogkrém. Az édes ízt borsmentaolaj és mentol hozzáadásával érik el. A glicerin vagy másféle nedvesítő anyag azért szükséges, hogy a felbontás után a fogkrém ne száradjon ki. A mai fogkrémek már szinte kivétel nélkül tartalmaznak valamilyen fluorvegyületet, mert ez erősíti a fogzománcot. Egyszóval nem is olyan egyszerű dolog jó fogkrémet összeállítani. És azon gondolkodtál már, hogy miért csíkos a fogkrém? Az biztos, hogy a tubusba még nem csíkosan teszik bele. A tisztító hatású fogkrém rendszerint fehér színű, míg a fluorid vagy a szájvíz, amit hozzáadnak, többnyire színes. A tubusokban a színes krémet egy lyukakkal ellátott gyűrű alakú tartóba töltik a tubus szájánál, így kinyomásnál csíkosan keveredik a fehér fogkrémmel. Látod, mi minden kiderül? Amikor mostuk a fogunkat, talán még eszünkbe sem jutott, miért színes vagy miért csíkos a fogkrém! Most már ez sem titok, s elmondhatjuk, megint okosabbak lettünk! (sn)