Legyünk diákok Amerikában!

Ráérünk csak utána megnézni, mi az a GRE, GMAT, TOEFL és a bachelor’s degree. Az alábbiakban ahhoz találtok útmutatást, hogyan is láthattok neki egy effajta kaland megszervezéséhez, az ötlet kipattanásától egészen a beiratkozásig.

Mindannyian ismerjük az amerikai középiskolás (Amerikai pite 1, 2) és főiskolás-egyetemista (a prototípus a Love Story) filmeket, melyekből annyi legalábbis leszűrhető, hogy Amerikában iskolába járni sokkal másabb, mint nálunk, idehaza. Nos, ha a kialakult kép nem is fedi tökéletesen a valóságot, a tengerentúli légkör gyökeresen különbözik a hazaitól. Hogy jobbak-e az eredmények? Úgy tűnik, lassan azok is megjönnek a jó hangulathoz.

Mégis, egyre kevesebbünket riasztanak el ezek a hírek, és mind több szlovákiai és magyar diák tanul hosszabb-rövidebb ideig az Egyesült Államokban. A rendkívül rugalmas és sokoldalú, variálható és szabadon átjárható oktatási szintek és egységek miatt könnyedén találhatunk a saját érdeklődésünknek megfelelőt, és akkor sem kell elkeserednünk, ha időközben rájövünk, hogy első döntésünk helytelen volt. A tengerentúlon igen kedveltek az egy-két éves, variábilis oktatási modulok. Ez az átjárhatóság a College-ra, a mi gimnáziumainknak megfelelő szintre is vonatkozik! Jól meg kell hát fontolnunk, mit is nyerhetünk az egy-két éves, vagy akár féléves tanulmányúttal.

Miután ritkán vagyunk abban a helyzetben, hogy pontosan tudnánk, mit is akarunk, nem árt először szakértőtől tanácsot kérni. Aki igazán az USA-ban szeretne tanulni, annak nagy valószínűséggel sikerülni is fog. Fontos, hogy felmérjük, milyen oktatási módra és szintre van valóban igényünk. Sokszor jobban járunk, ha egy kevésbé neves, ám az általunk választott témában színvonalas oktatást nyújtó intézménybe jelentkezünk. A legfontosabb, hogy jól fontoljuk meg a kérdést, majd szilárd elhatározással döntsünk: egy pályázat átfutása a jelentkezési információk megkérésétől a tanulmányok kezdetéig átlagosan egy-másfél év.

Gyakran a választás a legnehezebb. A legalapvetőbb lehetőségek a High-School után a Community College (kétéves középiskola, ahonnan sokan továbbmennek négyévesbe, de ez nem feltétlenül szükséges), a normál College (négyéves, a mi középiskolánk és főiskolánk közötti átmenet, kicsit mindkettő), Vocational and Technical Schools (ezek kettő, vagy kevesebb oktatási idejűek, általában a kétéves College után mennek oda a diákok, műszaki és technikai képzettséget adnak), valamint a különféle egyetemek, Universityk. Azonban az egyetemek is olyan sokfélék, és olyan sokféle specifikációval szolgálnak, hogy a téma nagyjábóli kiválasztása után még mindig számtalan lehetőségünk marad. Itt jönnek a képbe azok a kiadványok, melyek a nemzetközi diákok arányáról, az ösztöndíj-lehetőségekről vagy egyéb olyan lehetőségekről tájékoztatnak, melyekkel kompenzálhatjuk tanulmányi költségeinket (Amerikában, de sok nyugat-európai országban is sikerrel alkalmazott gyakorlat, hogy a diákok bizonyos nem is alacsony összeg fejében az intézményen belül, pl. a konyhán dolgozhatnak, így megkeresve a tanulásra valót). Az interneten külön kiadványokat találunk például a sportolók számára adott ösztöndíjakról, egyebekről – melyekre nem is gondolnánk. Az ilyen jellegű kereséseket a szakterületi katalógusok segítik, melyek számítógéppel, könnyen kezelhető formában érhetünk el.

A pályázati munka azonban csak most kezdődik! A sikeres felvételi nemcsak a tesztek kielégítő megoldását és jó angol nyelvtudást kíván, hanem olyan gyakorlati ismereteket is, mint hogy mikor kezdjük el egyáltalán figyelni a felvételi kiírásokat, mikor kérjünk felvételi lapot a kiszemelt intézménytől, hogyan írjunk meg egy sikerrel kecsegtető önéletrajzot, hogyan írjuk meg a miniesszét, melyet oly nagy előszeretettel kérnek a felvételizőiktől az iskolák.

A legfontosabb követelmény bármilyen jelentkezés esetén (kivéve bizonyos nyelvtanfolyamokat, melyekről szintén találunk komoly anyagokat a szolgálat adatbázisában), hogy megfelelő szinten beszéljünk és olvassunk angolul. Leggyakrabban az úgynevezett TOEFL (Test of English as a Foreign Langu-age) vizsgát követelik meg az intézmények. Ennek jellemzője, hogy nem szintek vannak, hanem folyamatos pontozásúak, tehát nem lehet rajtuk megbukni. Az intézmények pedig megszabják, hogy hány pontos TOEFL-tesztet követelnek meg jelentkezőiktől (minimum 510 pontosan szoktak, komoly képzéshez 550, sőt 620 pontos követelmény sem ritka). A vizsgát nálunk Szlovákiában is több helyütt le lehet tenni számítógéppel.

Gyakori követelmény a GRE (Graduate Record Examination), mely nagyjából megfelel a mi érettséginknek, ám javarészben annál általánosabb kérdéseket tartalmaz. A nagyon speciális intézmények a GRE Subject Test-et kérik, mely az általad választott témában való jártasságodat méri, és kevésbé az általános tájékozottságot, intelligenciát. Ezzel kapcsolatos felkészítő és tesztkönyvek is találhatók a nyelviskolák vagy könyvtárak polcain.

Hasznos webhelyek a további tájékozódáshoz:

http://exchanges.state.gov/education/educationusa

http://www.collegeboard.org

http://www.chea.org

http://www.library.uiuc.edu/edx/rankings

http://www.miusa.org (sn, he)