Kőr, pikk, treff és káró

A világon sokfelé népszerű játék a kártya, főként a francia. Bár a kártyaszenvedély veszélyes, sok családot volt képes nyomorba dönteni, ha mértékkel űzik ezt a társasjátékot, remek elfoglaltság lehet. Te is nagy játékos vagy? És azt vajon tudod-e, hogy kedvenc römikártyád honnan ered, és mit jelent a négy titokzatos szín: kőr, pikk, treff és káró?

Römi, pasziánsz, bridzs, rikiki vagy akár makaó közben csak keveseknek jut eszébe elgondolkodni azon, hogy mi a története ennek a négyszínű francia kártyának. A nevéből ítélve Franciaországból ered, ám vajon a név kötelez-e, vagyis tényleg a jeles Franciahonban készült az első pakli?

Ráth-Végh István kártyatörténeti könyvében azt olvashatjuk, hogy a kártyajáték feltalálása Gringonneur, 15. századbeli francia festő nevéhez fűződik. Úgy hírlik, hogy ő eszelte ki a figurákat is, mégpedig azzal a céllal, hogy elszórakoztassa VI. Károly francia királyt. Ám a király köztudottan elmebeteg volt, és hogy az ő használatára készült volna az első pakli, az csupán történelmi anekdota. Igaz, hogy VI. Károly szeretett kártyázni. Még az is igaz, hogy a feljegyzések szerint Gringonneurnek kifizettek három, díszekben pompázó kártyacsomagért bizonyos – elég borsos – összeget, magát a kártyát azonban már korábban ismerték Európában. A Csing Ce-tung-féle kínai lexikon szerint 3000 esztendővel ezelőtt, Senn-Ho császár uralkodása idején eszelték ki a mai kártya elődjét egy udvarhölgy szórakoztatására. Más adatok szerint India vagy Perzsia volt a születési helye. Mindenesetre az tény, hogy keleti eredetű, jelképes játék, terjesztésében pedig valószínűleg az arabok játszottak szerepet.

A színsor eredetén sok tudós törte már a fejét, de csak a találgatásokig jutottak el. A legtöbb valószínűsége annak az elméletnek van, amely szerint a színek háborús értelműek. A kőr (coeur) – vagyis a szív – a bátorság jelképe volt, a harcos katonát jelentette. A pikk (pique) a régi lándzsa ásószerű végződését akarta ábrázolni, a káró (carreau) pedig annak a súlyos dárdának a négyszögletes vasvége volt, amelyet a lőpor feltalálása előtt hajítógépből zúdítottak az ellenségre. Végül a treff (trefle), vagyis lóhere, arra a takarmányra utalt, amely nélkül a lovasság nem tudott háborúskodni. Tehát ha maga a kártya nem is, a színei francia eredetűek. Bár mára már ezek az egykor tényként kezelt adatok a történelem homályába merültek, talán mégis érdemes volt felidézni őket, és megtudni, hogy mi a története az „ördög bibliájának”. (lá)