Iskolás lesz(ek)

Az iskolatörvény értelmében minden gyermek iskolaköteles, ha betöltötte a hatodik életévét az adott év szeptemberéig. Igen ám, de a gyermek iskolaérettsége nem mindig a születési dátumához igazodik. A hatodik életév fele játékos, fele tanulós időszak, és ha a játék iránti érdeklődés nagyobb, akkor az iskola nyűggé válhat. Ezt teszi lehetővé a halasztás, amely a pedagógiai pszichológiai tanácsadó kivizsgálása alapján történhet az adott iskolaév januárjáig. Nem nagyon javasolt az iskolaévet megszakítani, de ha a gyermek számára az iskola teher, akkor bizony vissza kell küldeni az óvodába. Az iskolakezdést három hónapos alkalmazkodási időszak követi. Ekkor szokja meg a gyermek az iskolát, az iskolai munkát, vagyis a tanulást, az iskolai közösséget stb. Ha a harmadik hónap után is a gyermek nem tudja elfogadni, hogy iskolás lett, vagy sokat betegeskedik (ami szintén a leterhelést jelzi, csupán a testi bíróképesség kárára), akkor szakemberhez kell fordulni. Minden járási székhelyen működnek a pedagógiai pszichológiai tanácsadók, ahol segítséget kap a család. Szintén lehetséges, ha a gyermek korához képest nagyon ügyes, iskolaérett és az adott évben született, a korábbi beiskolázás, amit a szülő kérhet.

Hogyan megelőzni a bajt? Hogyan értékelhetjük gyermekünk iskolaérettségét?

Az iskolaalkalmassági kivizsgálás hazánkban nem kötelező, javasolhatja az óvoda, a gyermekorvos, kérheti a szülő. Fokozott odafigyelést igényelnek a nyári hónapban született gyermekek, akik egy padba kerülnek a velük majdnem egy évvel idősebb társaikkal és ha ez az iskolaalkalmasságukban is egy év különbséget jelent, adva van az iskolai kudarc. Hiszen a gyermeknek most kell megszeretnie a tanulást, az iskolát, mert nem mindegy a gyermek és a szülő számára sem, hogy érdeklődéssel fog-e iskolába járni, avagy „végigszenvedi“ az iskolát. Szintén a koraszülött, az egészségkárosodott avagy krónikus betegségben szenvedő gyermekek is fokozott védelmet igényelnek.

Az optimális érettség az érzelmi, értelmi, szociális és testi érettség összehangolódását jelenti. Azonban gyakran megfigyelhetjük, hogy a gyermeknél a fejlődés diszproporcionális, nagyon jó értelme van, már számol, betűket ismer, hosszú szöveget memorizál, de érzelmileg sírós, kétségbeesett, az anyja szoknyája mellől nem mozdul, nem bízhatjuk meg apró feladatokkal, mert kétségbeesik, ha nem bír vele stb.

Az értelmi képesség fejlettségét mutatja a gyermek beszédkészségének tisztasága, a gazdag szókincs, a gondolkodás kornak megfelelő logikája, a következtetés, a kellő memorizálás, a figyelem min. 15-20 perces tudatos megtartása, a feladatfelismerés, a mennyiségfogalom kialakulása. A finom motorika, vagyis a ceruzafogás és vonalhúzás, alaktartás rutinossága is fontos. Az optimális munkatempó is a jó munka előhírnöke – a túl gyors, de sok hibával tűzdelt tempó, sem a túl lassú, „majd otthon befejezi a gyerek“ tempó sem jó.

Az érzelmi érettség jele elsősorban az érzelmek feletti önuralom kialakulása – nem mindjárt daccal, sírással, agresszióval reagál a sikertelenségre, képes kilépni az énközpontúság bűvköréből, képes kivárni, hogy sorra kerül, tud veszteni stb. Megérti, hogy egyedül marad az új helyzetben, mert ő is „munkába jár“, mint a szülei. Az iskola után majd érte jönnek.

A szociális érettség szorosan összefügg az érzelmi érettséggel, hiszen az önállóságot jelenti. A gyermek tudja, hogy az adott helyzetben mit várnak el tőle, hogyan tudja az akadályokat leküzdeni, megjegyzi a feladatait, képes a csoportmunkára stb.

A testi érettség meghatározásánál a gyermekorvos az illetékes, hiszen minden 6 éves gyermek kötelező kivizsgáláson vesz részt. Mégis, szeretnénk kitérni azokra a mutatókra, amelyek félrevezethetnek. Ha a gyermek magasnövésű, még nem jelenti egyértelműen azt, hogy iskolában a helye. Szintén a fürge, kisnövésű gyermek veszthet azon, hogy az iskolapadban kalimpál a lába, nem fekszik a könyöke a padon, nincs meg az optimális távolság a füzet és a szeme között stb. Nagyon sok pl. az allergiás gyermek, akinek a kellő oxigénigényét a betegség korlátozza, fokozott a fáradékonysága, így csökken az iskolai teljesítménye. Ezért nagyon fontos, ha szólunk a pedagógusnak, ha a gyermeknek különböző okok miatt szüksége van az odafigyelésre.

Nem utolsó sorban szólnunk kell az első osztály fokozott tempójáról is. Ugyanis az óvoda játékos, hiszen az a feladata, hogy tanítsa meg a gyermeket játszani és tegyen eleget a spontán játékigényének. Az iskola gondolkodtató, feladata megtanítani a gyermeket tanulni és ismeretanyagot átadni. A kis 6-éves belép az iskolába, és azonnal a „kemény munka“ fogadja, ha ügyes, akkor már októberben betűt írnak – számoljunk csak utána, hogy egy betű mit is jelent: nyomtatott, írott kis- és nagybetűt, vagyis 4 fajta betűt... Tehát, a 6-éves gyermek érettsége azért is fontos, hogy lépést tudjon tartani a ma iskolájával, amely nem veszi kellőképp figyelembe a játékosság és a tanulás közti hídépítést.