Határon túli magyar fiatalok sátra

Az idei Szigeten is közösen állította fel sátrát az Agora Kárpát-medencei Szolgáltató és Információs Iroda, valamint a Metszéspont Iroda, a határon túli magyar ifjúsági szervezetek budapesti koordinátora. A felvidéki régiót Szabó Helga, az Agora komáromi kirendeltségének vezetője képviselte.Miért tartod fontosnak a sátor meglétét?

A határon túl is történik számos olyan, az ottani ifjúsággal kapcsolatos dolog, amiről hasznos, hogyha tudnak Magyarországon. Azzal a céllal mentünk a rendezvényre, hogy minél szélesebb körben ismertté tegyük ezeket.A szigetlakók és -látogatók számára különféle programokat szerveztetek...

Igen, az érdeklődők a sátor előtti téren láthattak és hallhattak különböző kulturális fellépéseket. Ezt a Metszéspont Irodával közösen szerveztük. A Felvidékről érkezett egy csoport, az Accord együttes, akik megzenésített verseket adtak elő, további programpontként szerepeltek például csángó néptáncosok, színdarab és egyéb. De ha valakinek kedve volt hozzá, gyöngyöt is fűzhetett nálunk. Ki lehetett tölteni egy kárpát-medencei honismereti totót, ebben határon túli régiókkal, azok történelmével, jelenével vagy híres emberekkel kapcsolatos kérdések szerepeltek. A totó leginkább a tájékozottságot igyekezett fölmérni, rákérdeztünk például a trianoni békekötés dátumára, jellegzetesen határon túl használt szavak jelentésére, vagy például hol született a whiskys rabló, hol van Rákóczi vagy Thököly sírja, hol van Magyarfalva. Amelyeket én töltettem ki és még ott rögtön ellenőriztem, azok válaszai átlagosan 70-75 százalékban helyesek voltak.

A tavalyhoz képest újdonság volt, hogy különféle publikációkat, könyveket kínáltatok olvasásra...

Ezek célja az volt, hogy lássák, milyen gazdag a határon túli kulturális élet. Nemcsak ma élő szerzők művei voltak, hanem azoké is, akik a magyar irodalomtörténet nagyjai, de Magyarország mai határain túl születtek, mint például Kosztolányi Dezső. A kiadványokkal pedig minél szélesebb közönség előtt szerettük volna feltárni, milyen kulturális és ifjúsági élet zajlik a határon túlon.Milyen volt az érdeklődés?

Sátrunk a Civil Falu részben volt, ahol egész nap jöttek-mentek az emberek. Sokan odajöttek hozzánk érdeklődni, hogy mi céllal vagyunk ott. Megismertettük őket a két iroda tevékenységével, de bármilyen kérdésre nyitottak voltunk. Ha valakinek az aktuális politikai helyzetről és ennek határon túli vonatkozásairól volt kedve beszélgetni, akkor arról beszélgettünk. Igyekeztünk minden felmerülő kérdésre választ adni, hiszen minden régióból volt ott munkatárs vagy ifjúsági-, illetve diákszervezet képviselője. Elsősorban anyaországiak, vagy határon túliak kerestek fel benneteket?

Ez teljesen vegyes volt. Felvidékről is rengetegen voltak. Amint meglátták a „Határon túli fiatalok sátra” feliratot, rögtön odajöttek érdeklődni. Sőt nemcsak magyarországi és határon túli magyarok, hanem külföldiek is felkerestek bennünket, így angolul is nyújtottunk aktuális tájékoztatást, illetve egy kis történelmi felvilágosítást is.Sikerült a kijelölt célokat megvalósítani?

A cél az volt, hogy a határon túli magyar fiatalok is képviselve legyenek a Szigeten, hogy széles körben megismertessük ezen régiók életét, az irodahálózatot és a Metszéspont Irodát, ebbe belefoglaltatott a diák- és ifjúsági szervezetek tevékenysége is. Véleményem szerint ez sikerült.