Gérard Depardieu

Szinte nem telik el úgy egy év, hogy ne találkoznánk vele a mozivásznon, a legeslegkülönfélébb szerepekben. És el kell ismernünk, hogy ugyanolyan meggyőzően alakítja a nagy szerelmest, mint a bumfordi parasztot vagy a simlis bűnözőt. Hiába, a nagy színészek már csak ilyenek...

Gerard Depardieu-vel kapcsolatban szinte közhely felemlegetni, hogy a színészet mentette meg a bűnöző-sorstól. A kis francia iparvárosban született színészt ugyanis inkább az utca nevelte, mint a szülei, és belebonyolódott egy-két meleg helyzetbe a bandának köszönhetően. Egy szociális munkásnak köszönheti, hogy a bűnözés ingoványos útja helyett a világhírt hozó deszkákra lépett. A nagy váltásra 16 éves korában került sor, ekkortól kezdve játszott színpadon, de nem kellett sok időnek eltelnie ahhoz, hogy a filmvásznon is megjelenjen: 1975-ben, 27 évesen játszott először egy francia filmben.

Talán nem kell részletesen ecsetelni, minek köszönheti Depardieu, hogy pillanatok alatt nagy felfedezett lett. Elég csak ránézni: már a külseje is árulkodik arról a sokszínűségről, amelyről szerepalakításaiban is tanúbizonyságot tesz. Egy behemót nagy ember, éles arcvonásokkal, a kemény arc közepén azonban ott díszeleg egy orr, amilyen senkinek nincs, és ami ellenállhatatlan bájt kölcsönöz az amúgy szigorú arcnak. A szemeivel pedig olyan szerelmesen vagy ártatlanul tud nézni, hogy csak na. Ha azonban a szerepe úgy kívánja, minden vonását a fenséges, hősies megjelenés szolgálatába tudja állítani. Egyszóval ezerarcú ember ő, olyan színész, akihez hasonló tehetséggel ritkán találkozhatunk, nem beszélve arról, hogy megjelenése azonnal sajátos atmoszférát tud kölcsönözni egy filmnek.

Talán ti is úgy gondoljátok, hogy igazán megérdemelne egy Oscar-díjat. Mi az oka, hogy még nem kapott? Talán megdöbbentően hangzik, de az amerikai sajtó. Mint ahogy az szokásos, elkezdtek a sztár magánéletében turkálni, és zűrös fiatalságát kellő fűszerezéssel tálalták a nagyközönségnek, hogy elérjék: egy valaha volt rosszfiú, akinek még a rendőrséggel is volt dolga, ne kaphasson ekkora elismerést. Mintha elfeledkeztek volna róla, hogy az Oscar-díjat nem a legszentebb életért osztják, hanem a kiemelkedő színészi tevékenységért...

No, de ne szomorkodjunk, és ne is sajnáljuk emiatt Depardieu-t, azért nincs híján így sem a különféle díjaknak. Depardieu amúgy sem az a sajnálni való típus: nagyon is tudja élvezni az életet: imád nagyokat enni, és természetesen nem tud ellenállni a jó francia boroknak. Ami pedig a hölgyeket illeti, el kell ismernünk, hogy jó az ízlése: Carole Bouquet-val, a csodaszép francia modellel él együtt.

Ami a családi környezetét illeti, szinte nincs körülötte rokon, akinek ne lenne köze a filmezéshez: fia, Guillaume Depardieu szintén színészkedik, méghozzá nem is akárhogy, és lánya, Julie Depardieu is a filmes világban dolgozik.

Az utóbbi években Depardieu kicsit visszafogta magát, mármint ami a munkát illeti. Ez azt jelenti, hogy most már nem forgat le fél év alatt kilenc (!) filmet, mint mondjuk 2000 előtt tette. Ennek a rohanós életmódnak ugyanis egy szívinfarktus lett az eredménye, ami, azt hiszem, mindenkit elgondolkoztatna azon, hogy talán valamit változtatni kell az életstílusán. Depardieu most tehát egészségesebben él, és reméljük, még jó sokáig!

Ha kedveled őt, és szívesen megnéznéd, mit alakít legújabban, ülj be a Balhé című filmre! Noha Depardieu nem főszereplő benne, de azért sokat dob a filmen, ami egyébként egy nagyon jópofa, kalandos, gengszteres történet! (n, he)