Élményekkel teli a batyu

A szlovákiai magyar pedagógusok évről-évre találkoznak a szünidőben is, hogy kellemes hangulatú nyári egyetemeken képezzék magukat, megismerkedjenek új tanítási módszerekkel, s nem utolsósorban kollégáik között új barátokra leljenek. Rimaszombatban idén hetedszer találkoztak a tanárok. Igaz, az elmúlt évektől eltérően nem a mezőgazdasági iskola épületeiben, hanem a kereskedelmi akadémia kollégiumában kaptak helyet a foglalkozások, de csak a helyszín volt új, a hangulat a régi.

HAT SZAKCSOPORT, 32 TANÓRA

A közel száz résztvevő mindegyike lelkesen hangsúlyozta, milyen önfeledt hetet is tölthetett Gömörben augusztus 17. és 22. között. Bár az előadók nem kímélték tanítványaikat: s a nagy hőség ellenére is 32 órát kellett az iskolapadban végigülni a máskor a katedra másik oldalán épp a tanórák rövidségére panaszkodóknak. Hat szakcsoportban folyt a munka, hozzá kell tennünk, csupán hatban, hiszen érdeklődés hiányában néhányat meg kellett szüntetni. Újra volt viszont kézműves-csoport, amely már az első évben nagy népszerűségnek örvendett Rimaszombatban. A füleki előadók (Benko Tünde, Benko Pál, György Henrietta, Gyetvai Zsuzsa, Molnár Mónika) végtelen türelemmel tanították a pedagógusokat szalmából virágot készíteni, s avatták be őket a tojásírás (nem festés!), batikolás, gyönygyfűzés, mézeskalács-készítés rejtelmeibe. Lelkes munkájuk eredményét mindenki megcsodálhatta az ebédlőben.

Bár csak a kézművesek alkottak kézzelfogható tárgyakat, a többi szakcsoport foglalkozásai sem voltak kevésbé érdekesek. Sokan nehezen barátkoznak meg a modern kor egyik nélkülözhetetlen eszközével, a számítógéppel, ezért is volt rendkívül népszerű a számítógép-felhasználói tanfolyam, amelyen Tomolya Róbert, Molnár László és Gubán Miklós segítségével kezdők és haladók is közelebbről megismerhették a masinák lelkületét. Előrelépésüknek a többiek is tanúi lehettek a kiértékelésen, ahol egy saját maguk készítette számítógépes prezentációval érzékeltették az elmúlt hét hangulatát.

Az óvónők újra meggyőződhettek róla, milyen fontos is a gyerek életében a játék, a mese. Badin Ádám, Főzy Krisztina, Faragó Laura és Környei Alice foglalkozásaik során hangsúlyozták, a gyerek legjobban a saját eszközeivel tudja magát kifejezni, a mozgás által magabiztos lesz, az ének pedig felszabadítja a lelkét. „Nem a kotta gyógyít, hanem aki énekli”, jegyezte meg Faragó Laura magyarországi népdalénekes, kinek gyönyőrű hangját az augusztus 20. alkalmából rendezett ökumenikus istentiszteleten az evangélikus templomban nemcsak a nyári egyetem hallgatói csodálhatták meg.

AZ ANGOLNA ÁTLAGOS ÁTLAGA

A „kooperatív tanulási technikákról” sokan még csak hallottak, s nem is tudták pontosan, mit is rejt ez a fogalom. Hivatalosan hangzó elnevezése ellenére ez is játékos csoport volt. Szentmiklóssy Lina vezetésével a pedagógusok unalmas előadások helyett a gyakorlatban sajátíthatták el, hogyan is működnek ezek a módszerek, melyek egyik legfontosabb eleme az összetartás, a közösen elért siker. A kiértékeléskor a más tanfolyamot választók is ízelítőt kaphattak a foglalkozások hangulatából, s tapssal, csettintéssel, tenyerük összedörzsölésével igazi trópusi esőt varázsoltak a kollégium ebédlőjébe.

Ugyanezen csoport tagjai egy minden pedagógus számára elgondolkodtató tanmesét is írtak az erdei iskoláról, ahol mindenki számára kötekező volt a futás, fára mászás, repülés és úszás is. A kacsa hiába volt remek úszó, úszóleckéit megszüntették, csak hogy eleget gyakorolhassa a futást. A fárasztó edzések után végül már úszásból is csak gyenge eredményre volt képes. Hasonlóan járt a mókus (aki képtelen volt felrepülni a fára) és a sas is. Az iskola legjobbja az angolna lett. Semmiben nem volt kiemelkedően jó, de semmiben nem volt kiemelkedően gyenge sem. Teljesítménye az iskolában elfogadott, átlagos volt...

A mesével összecseng az idei nyári egyetem mottója, Lao-ce mondása: „Azt segítsd, ami történik, s ne azt, aminek szerinted történnie kellene...” Ádám Zita, az SZMPSZ szakmai alelnöke, a rendezvény egyik főszervezője elmondta, fontos, hogy az iskolák gyermekközpontúak legyenek. Hisz a gyermek harang, s ezt a harangot a pedagógus szólaltatja meg. Ádám Zita szólt a nyári egyetem hiányosságairól is, amelyek a jelenlévők előtt lehet, hogy rejtve maradtak, de orvoslásukhoz mindenképp beszélnünk kell róluk. Megemlítette, hogy sokan, bár bejelentkeznek, végül mégsem jönnek el az eseményre, s a régió és maga Rimaszombat iskoláiból is kisebb az érdeklődés, mint azt a földrajzi közelség alapján hihetnénk. A köz sem tekinti szívügyének a pedagógus-továbbképzést, hiszen a megnyitóra meghívott tisztségviselőket hiába várták a szervezők.

VADREGÉNYES TÁJAKON

A néhány kellemetlen intermezzó azonban nem keseríthette meg a résztvevők szájízét, akikre a tartalmas foglalkozások után különféle kiegészítő programok vártak. Hogy a messziről érkezettek is megismerhessék Rimaszombatot és környékét, a szervezők kirándulásokkal kedveskedtek nekik. Rimajánosi, Hanva, Felsővály, Somoskő vagy épp Fülek azok számára is nagy élményt jelentett, akik jól ismerik Gömör és Nógrád tájait. A Sajó- és a Vály-völgyben autóbusszal kalandotak a pedagógusok, akik B. Kovács István „gömörológustól” megismerhették a környék történelmi vonatkozásait, legendáit, találkozhattak Igo Aladár fafaragóval, elbeszélgethettek László Ottó kovácsmesterrel. Másnap a merészebbek fárasztó, de fenséges élménnyel kecsegtető túra során „vehették be” a füleki és somoskői erődítményt, s gyönyörködhettek a környező hegycsúcsokra nyíló varázslatos kilátásban.

Aki ott volt Rimaszombatban, élményekkel feltöltve kezdheti az új tanévet. Érvényes ez résztvevőkre és szervezőkre, előadókra és „diákokra”. Mert rengeteg emlék került a Rimaszombatból hazaindulók batyujába (s ezek egy része nyomtatott formában a rendezvény újságjába, a Batyi batyuba). Bár a résztvevők olykor panaszkodtak a hangos kereszteződésre a kollégium szomszédságában, a szervezők meglepődtek az elfogyott ásványvízmennyiségen, az előadóknak talán néha fegyelmezniük kellett eleven tanítványaikat, a napok múltával csak a kellemes emlékek fognak élni a pedagógusok emlékezetében. Szerencsére van belőlük annyi, hogy a következő nyári egyetemig mindenképpen elég!