A napközi sokat segít

A szülő számára kihívás a kis elsős. Minimum fél évig körülötte forog a világ, az ő napirendjéhez alkalmazkodik a család. Nagyon jó, ha a rendszeresség jellemzi a napirendet mindjárt az iskolakezdéskor. Ugyanazon a helyen, ugyanazzal a személlyel és ugyanabban az időben tanuljon a gyermek. Spontán módon kialakulnak azok a tanulási készségek, amelyek segítik az iskolai előrehaladását. Azok a szülők, akik nagyon elfoglaltak, vagyis nem tudják biztosítani a rendszerességet, gondolkodjanak el a halasztáson, vagy alkalmazzanak nevelőnőt, aki segíti a gyermeket az iskolában. Ha költözés előtt van a család, vagy már előre látható az iskolaváltás, akkor is jó elgondolkodni a halasztáson. A napközi is sokat segít, főleg abban, hogy az osztálypedagógus és a nevelőnő egymásra hangolódása erősíti az iskolai szokásokat. Hiszen tapasztaljuk, hogy az elsős gyermek számára nagyon fontos, amit a tanító néni mond – és ez így van rendjén, mert az alapozásnál kell is egy „főnök”. Ezért fontos, hogy a szülő csak úgy segítsen a gyermekének, ahogy azt az iskolában tanulta. A gyermek érdekében fontos a szülő és a pedagógus összmunkája. Otthon sose ijesztgessük a gyermeket az iskolával, hangoljuk pozitívan, érdeklődéssel várja az első napokat. Próbáljuk azokat az emlékeket előhozni, amelyek számunkra is kedvesek és hasznosak voltak. Ha otthon neveletlen a gyermek, akkor az iskola se fog csodákat művelni, csupán agresszívvá teszi azt az emberkét, akit ijesztgetnek az iskolával. Készítsük elő azt a munkasarkot, ahol tanulni fog, ahol átrakja a táskáját, ahol kiteheti az iskolai segédeszközeit, ahol elkészítheti a képábécéjét, ahogy tanulja a betűket. A tanulás rendszeres idejét megelőzi a pihenés, ami lehet séta, beszélgetés (ne azt kérdezzük először hányast hoztál, hanem hogy vagy?), kerékpározás, labdázás stb., ne tévézés legyen, ami elvonja és szórja a gyerek figyelmét. A tanulás mindig a legnehezebb leckével kezdődjön (hajlamosak vagyunk a nehezet hátrahagyni, pedig akkor már fáradt a gyermek) és ne tartson tovább, mint félóra. Közben ne legyenek óhajok, mint vécére kell mennem, szomjas vagyok, és persze a szülőnek se akadjanak plusz feladatai közben – mindketten érdemben tudjanak ráhangolódni és odafigyelni az iskolai munkára. A szabadon választott foglalkozás a tanulás után következhet.

Sok szülő kérdezi, hogy a gyermek már az első osztálytól látogathat-e szakköröket? Igen, ha velebír, ám legyen. Figyeljünk azonban arra, hogy ha a gyermeket ez fárasztja, nem akar járni (csak mi szeretnénk), akkor ezt menet közben iktassuk ki. Az első évfolyam olyan játékos szakköröket igényel, amelyek alapozzák a későbbi érdemi munkát. A könyvpiacon nagyon sok iskola-előkészítő feladatlap van, amiből a gyermek minden nap elvégezhet valamit, így is ráhangolódik az iskolai munkára. Iskolaév közben csupán hétvégén végezzen a gyermek pluszfeladatokat, ha akar, avagy szüksége van rá.

Minden szülő számára jó érzés, ha tudja, problémáival nem marad magára, ha azt megossza az illetékesekkel (pedagógus, iskolavezetés, szakember, tanácsadó), akkor a baj is oldható.