Hová, mikor, milyen zöldséget?

A szokatlan időjárás után bizonyára sokan szeretnének már veteményezni, de elbizonytalanodnak, hogy vajon alkalmas-e már rá az idő. Nem könnyű erre egyértelmű választ adni, mivel még kerten belül is igen eltérő lehet a talajhőmérséklet. A szemfülesebbek megfigyelhették, hogy déli fekvésben hetekkel hamarabb olvadt el a hó és száradt fel a talaj, mint az árnyékos északin. Emellett a homoktalajok is hamarabb melegszenek fel, mint a kötöttebb vályog, és agyagtalajok, tehát előbb lehet rájuk menni, művelésbe fogni.

A spenót az egyik legrégebben termesztett zöldségnövényünk. Könnyen emészthető, nagy tápértékű, gazdag mészben és vitaminokban. Nitrogénigényes növény. A spenótot elegendő 20–25 cm sortávolságra, sőt akár szórva is vetni, de csak olyan széles sávokat válasszunk, melyek lehetővé teszik a taposás nélküli gyomlálást. Folyamatosan szedhetjük ha a szívleveleket meghagyjuk, hogy ezzel az új levelek sarjadzását elősegítsük. A zöldborsó nemcsak vitaminokban, hanem fehérjében, szénhidrátban, mészben, foszforban és vasban is gazdag. A spenóthoz hasonlóan 3–4 fokon is csírázik. Először a hidegtűrőbb, rövidebb tenyészidejű, gömbölyű szemű, kevésbé ráncos, ún. kifejtő borsó vetése ajánlatos, márciusban pedig már az erősen ráncos szemű, későbbi érésű, de bőtermőbb és finomabb ízű velő fajták is következhetnek. A borsó erősen trágyázott talajon – pl. paprika, paradicsom, uborka után –, trágyázás nélkül is jól teremhet. Jól előkészített talajba 5–8 cm mélyre és 25–30 cm sortávolságra vessük. Jó ha utána kissé lehengerezzük a talajt, csakúgy mint spenót esetében.

A petrezselyem és a pasztinák kiváló levesízesítő növények. A leghidegtűrőbb zöldségek közé tartoznak, képesek akár egész télen takaratlanul a földben áttelelni. (Tavasszal mégsem érdemes sokáig meghagyni őket, mert könnyen magszárba mennek és ilyenkor már nem fogyaszthatók.) Nedves, káliumban gazdag laza talajon fejlődnek a legjobban. 1–2 cm mélyre és 30–40 cm sortávolságra vessük. Kelésüket türelemmel várjuk, mert 3–4 hétig is elhúzódhat. Pár leveles korban egyeljük, vagyis 2-3 cm-ként hagyjunk meg egy-egy növényt. A mohafodrozatú petrezselyem ételdíszítőnek is kiváló.

Dughagymát zöldhagymának ültethetünk, ha ez ősszel elmaradt. A vöröshagyma vitaminban, ásványi sókban és baktériumölő allilszulfidban gazdag, a konyhából nélkülözhetetlen zöldségünk. Ültetés után néhány hétre már fogyasztható is. Ha csak nyár végén szeretnénk felszedni várjunk az ültetéssel március közepéig, mivel a hideg hatására sok felmagzik.

A fokhagyma fűszerként régóta, de újabban mindinkább gyógynövényként is használt zöldségfélénk. Javítja az emésztést, csökkenti a magas vérnyomást, hatásos érelmeszesedés megelőzésére és erős antibakteriális hatású. A talajra meglehetősen igényes, a jó minőségű vályogtalajt kedveli. A fej szétszedésével kapott gerezdeket ősszel, vagy kora tavasszal ültetik 25–30 cm sortávolságra, egymástól 5–6 cm-re, a hegyesebb végükkel felfelé.

Az ajánlott zöldségnövényeket nem szokás közvetlenül szervestrágyázni, de az előző évi növény alá adott istállótrágyát meghálálják.

Fűtetlen fóliasátor melegigényes zöldségfélék vetését is lehetővé tenné, de ez ne tévesszen meg senkit, mert hideg reggeleken sokszor csak 5–6 C-ot mérhetünk. Még enyhébb tél végén sem érdemes hidegfólia alatt például paprika, paradicsom palántanevelésével foglalkozni, mivel csupán pár hetet nyerünk vele a szabadföldihez képest. Fűtött fóliasátrat pedig hobbi célra luxus fenntartani, egyszerűbb tehát megvásárolni az előnevelt növényeket. Érdemes viszont a hidegtűrőbb káposztafélék és saláta palántáit felnevelnünk. Ez utóbbiakat már vethetjük, de a káposztaféléket inkább csak áprilisban. Fűtetlen fólia alá végleges helyre nyugodtan vethetők már a szabadba csak 1-2 hét múlva javasolt zöldségfélék is. Közülük a hónapos retek, a spenót, a sárgarépa, a petrezselyem, a póréhagyma és a metélőhagyma termesztése javasolható fólia alatt.