A bálnavadászok a bálnapopuláció helyreállítását szorgalmazzák

A testület 40-27 arányban szavazta meg a nyilatkozat elfogadását a brazíliai Florianopolisban zajló ötnapos tanácskozás keretében.

A Florianopolisi Nyilatkozat szerint a bálnapopulációk méretét vissza kell állítania az ipari bálnavadászatot megelőző szintre. A dokumentum szerzői továbbá szorgalmazzák, hogy a bálnales legyen a tengeri emlősök kereskedelmi célú "hasznosításának" egyetlen formája.

A Brazília által javasolt nyilatkozatot számos latin-amerikai ország és az Európai Unió is támogatta.

Japán képviselői szerint azonban az IWC "intoleráns szervezetté" vált, amely nem fogad el az övétől eltérő szemléletet. A környezetvédők ugyanakkor örömmel üdvözölték a lépést.

Az IWC 1986-ban rendelt el moratóriumot a kereskedelmi bálnavadászatra, a kihalás szélére sodródott populációk megóvása érdekében. A Pro Wildlife nevű szervezet szerint azonban Japán ennek ellenére nagyjából 450 bálnával végez évente "tudományos" célokból.

A kelet-ázsiai ország indoklása szerint az 1987-ben bevezetett tudományos célú bálnavadászatra azért van szükség, hogy információkat szerezzenek az állatok életmódjáról és populációikról. A kifogott példányok húsa az élelmiszerboltok polcaira kerül, holott a japánok többsége ma már nem is eszik bálnahúst.

Norvégia és Izland, hivatalosan is szembehelyezkedve a moratóriummal, éves szinten 700, illetve nagyjából 200 bálnát fog ki.

Japán célja, hogy eltöröltesse a bizottsággal a bálnavadászati tilalmat és engedélyeztesse az - állítása szerint - nagy egyedszámú fajok kvótarendszeren alapuló halászatát.

A javaslat, amelynek elfogadásához háromnegyedes többségre van szükség, valószínűleg elhasal a bizottság előtt, amely éves konferenciájának utolsó napján, pénteken hoz döntést az ügyben.