Az oktatásügyi minisztérium által közölt számok, miszerint “a magyar tanítási nyelvű alapiskolák 9. osztályában összesen 2696 tanulót tartanak nyilván, és a magyar középiskolákban 2747 a helyek száma” egyrészt pontatlanok, másrészt pedig országos szinten olyan képet mutatnak, amely félrevezető.
“A nemzetiségi oktatás buktatói a részletekben vannak. Aki ezeket a részleteket nem ismeri, könnyen hiheti, hogy minden rendben van. Pedig most látjuk, hogy ez távolról sincs így. Az nem válasz, hogy országos szinten szinte ugyanannyi a hely mint a diák. Ha például egyik helyen feleslegesen 10 hellyel többet kapott egy szakközépiskola, míg mondjuk Rimaszombatban több mint 100 diákot el kellett küldeni a két magyar tannyelvű szakközépiskolából, akkor a végeredmény az, hogy nagyon sok magyarul tanulni akaró gyerek szlovák iskolába kényszerül. És erre nem mondhatjuk, hogy ez így rendben van.” - nyilatkozta Prékop Mária, a Híd oktatásügyi szakpolitikusa.
A felvetett probléma súlyosságát nem az országos szintű számok, hanem a konkrét oktatási intézményekre vonatkozó aktuális adatok mutatják. A füleki gimnázium idén 2O helyet kapott a megyétől. Ezt az oktatási intézményt elsőként 32 tanuló jelölte meg, első és második helyként pedig 41 tanuló. Tehát minimum 12, maximum 21 diáknak kell másik iskolát keresnie. Választhatják a szlovák tannyelvű iskolát vagy Magyarországot. Az idei rendkívüli helyzet azt is megmutatta, hogy az országhatárok komoly akadályt jelenthetnek, a külföldön tanulás azonban nyitott határok mellett sem megoldás.
A Fülekhez közeli Rimaszombatban sem jobb a helyzet. A három szakközépiskolát első helyen 142, első és második helyen összesen 291 tanuló jelölte meg - nekik összesen 123 helyen kell osztozniuk. Ez azt jelenti, hogy gömöri városban minimum 19, de akár 168 diák is kénytelen szlovák tannyelvű iskolát választani, hiszen ebben a régióban több magyar tannyelvű szakközépiskola nincs. A gútai szakközépiskola viszont már évek óta küzd helyhiánnyal.
A Híd szakmai csoportja az elemzést a Tudományos és Műszaki Információs Központ (CVTI) weboldalán közölt adatok alapján készítette (www.svs.edu.sk). Eszerint a 2020/2021-es tanévre a magyar tannyelvű gimnáziumokba 1084 végzős alapiskolás diák jelentkezett 644 helyre. A magyar tanítási nyelvű szakközépiskolákban is hasonló a helyzet, 2708 jelentkező van 1742 helyre. Minden diák legfeljebb két jelentkezési kérvényt adhat le. Ez a módszer az alulról, a diákok részéről mutatkozó reális igényt veszi alapul, és az ebből származtatott helyhiány azért is bír megalapozottabb jelentéstartalommal, mint a minisztérium által közölt megnyugtató országos adat, mert az nem veszi figyelembe sem a regionalitást, sem pedig a gimnáziumok és szakközépiskolák vonzáskörzetét.
Összességében kevés magyar tanítási nyelvű szakközépiskola van Szlovákiában, így tulajdonképpen mindegyik országos jelentőségű, hiszen több olyan iskola van, amelyik a maga területén az egyetlen ilyen típusú intézmény az országban.
A megyéknek nem kell figyelembe venni az intézmény tanítási nyelvét, nem kell különbséget tenni, szlovák vagy magyar szakközépiskola között, ráadásul már az elosztást sem kell a képviselő-testület elé vinni, így az egész kérdés sokszor a túlélésért való harccá, sőt méltatlan kilincseléssé silányul. Mindez pedig azt eredményezi, hogy egyre kevesebben tanulhatnak szakmát magyarul.
A Híd számára az oktatás területén fontos, hogy az önkormányzatiság elve érvényesüljön, ugyanakkor a minisztérium a legmagasabb oktatásügyi szerv, ezért a kialakult problémára velük együtt kell megtalálni a megoldást. A tegnap közölt garancia igazán biztató. Fontos, hogy részleteiben is valós megoldást jelentsen, és az ígéret ne maradjon a gesztusok szintjén.
Ezért mind az oktatásügyi tárcával, mind a megyékkel megbeszéléseket kezdeményeztünk és ebben az igyekezetünkben szívesen látjuk partnerként a többi olyan szlovákiai pártot és társadalmi szervezetet, amelyek szintén prioritásként kezelik az oktatásügyet és azon belül a nemzetiségi oktatás kérdését.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.