Hatóanyagok tiltólistán

Attól a pillanattól kezdve, hogy az Európai Unió teljes jogú tagjává válunk, nálunk is életbe lép az uniós növényvédő szer engedélyezési rendszer. Ennek egyik legfontosabb eleme, hogy a növényvédő szer hatóanyagok engedélyezése a brüsszeli bizottság hatáskörébe kerül, nemzeti hatáskörben csak a formázott termékek engedélyezése történik majd.

Már csak 56 nap és az Európa Unió ténylegesen is a mindennapi életünk részévé válik. Ma még nehéz teljes biztonsággal megmondani, hogy a csatlakozás miként érinti majd a termelőket a növényvédelem vonatkozásában. A kérdés elsősorban az, hogy milyen növényvédő szereket lehet használni, hogyan lehet ezekhez hozzájutni, és mi történik majd a forgalomba levő készítményekkel. A kormány rendelettel szabályozza a hatóanyagok besorolhatóságát az engedélyezett hatóanyagok közé. E jogi norma értelmében az engedélyüket vesztett hatóanyagokat 2004. április 30-ától nem szabad Szlovákia területére behozni, az itt eddig felhalmozott készleteket a garanciális idő lejártáig, de legkésőbb 2006. április 30-ig kell felhasználni. A növényvédelmi gondoskodásról szóló 285/1995 Tt. sz. törvény 13. §-a alapján valamint a 471/2001 Tt. sz. törvény alapján a Központi Mezőgazdasági Ellenőrzési és Növényvédelmi Intézet (ÚKSUP) ellenőrző hatóságként törölni fogja az engedélyezett szerek listájáról az 1-es és 2-es kiadott mellékletben felsorolt hatóanyagokat. Az első számú mellékletben felsorolt betiltott hatóanyagok egyébként a 3322/2001-100 rendeletben is fel vannak tüntetve. Ezek a következők: cyhalothrin, ferbam, azinphosethyl, propham, dinoterb, fenvalerate, DNOC, pyrazophos, monolinuron, chlozolinat, tecnazen, lindan, permethrin, quintozen, zineb, chlorphenapyr, parathion, fentin hydroxid, fentin acetate, azafenidin parathion-metyl, aldicarb, acephate.

Az ellenőrző szakhatóság új jegyzékében már nem hosszabbítja meg a kettes mellékletben szereplő hatóanyagok (összesen 332) engedélyét sem. A raktári készleteket 2006-ig lehet felhasználni. A hatóanyag-kiesés okozta esetleges problémák megoldását az uniós szabályozásban meghatározott jogintézmény, az ún. „nélkülözhetetlen használat” (essential use) segíti. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a forgalomból kivont készítmények más engedélyezett hatóanyaggal nem helyettesíthetők, úgy a tagállamok kérésére – a helyettesítő készítmény megtalálásáig, ám általában 3 évig – az eredeti engedélyokiratban meghatározottnál szűkebb körben (pl. csak kis kultúrákban, vagy bogyósokban) továbbra is használható marad. Szlovákia a többi társult országhoz hasonlóan benyújtotta ilyen irányú kérését a brüsszeli Bizottság elé. Ezeket még a belépés előtt elbírálják és a döntésről minden érintettet időben tájékoztatnak. Szlovákia a következő hatóanyagok engedélyezését kérte: benomyl, hexazinone, imazapyr, naptalam, prometryne és terbutryn.

Mi történik a kereskedelemben, illetve termelőnél lévő készletekkel a határidők lejárta után? A készletek szakszerű megsemmisítéséről, esetleg nagyobb tételek kiviteléről az országból az áru tulajdonosának kell gondoskodnia. Az ezzel járó költségek is őt terhelik. Nem érdemes tehát rábeszélésre vagy „végkiárusításban” nagyobb készleteket felhalmozni a kedvező árak hallatán. Az uniós szabályozás ugyanis további határidő-módosításokat nem tesz lehetővé. A tiltott szerhasználat pedig nem éri meg: súlyos bírságot vonhat maga után, ha az EU területén fellelhető termékekben, élelmiszerekben olyan szermaradványokat találnak, amelyeket kivontak a piaci forgalomból.

A belépés után nyilvánvalóvá válik, hogy a hazai és az uniós fogyasztók között a biztonság szempontjából nem lehet különbség. Aki a hazai piacra termel, annak az uniós normáknak is meg kell felelnie. Ebben a folyamatban a termelők nyomon követhetősége és esetleges felelősségre vonásának lehetősége alapvető követelmény.

A szerző a Központi Mezőgazdasági Ellenőrzési és Növényvédelmi Intézet (ÚKSUP-OOR) komáromi munkatársa