Védőoltás – a legjobb védekezés a megelőzés

Az influenza esetleges szövődményei miatt súlyos betegség, komplikációk esetén életveszélyes is lehet. Sokan összetévesztik a náthával vagy más megfázásos betegséggel, de az influenza lefutása sokkal súlyosabb, mint egy egyszerű nátháé.

Alábecsült betegség

„Közönséges influenza – évek óta rendszeresen találkozok ezzel a szerencsétlen kifejezéssel, így volt ez a COVID-19 világjárvány előtt és alatt is. És mindig megdöbbenek, sokan mennyire alábecsülik az influenzát, pedig sem ez, sem a koronavírus egyáltalán nem jelentéktelen dolog. Sőt, életveszélyes lehet, szövődményeket vagy hosszútávú egészségügyi problémákat okozhat, megzavarhatja a társadalom normális működését, és akár fájdalmas következményekkel járó világjárványt is kiválthat” – figyelmeztetett Ján Mikas országos tisztifőorvos, hozzátéve: a WHO becslése szerint a szezonális influenza évente akár 650 ezer halálesetet is okozhat, illetve ha figyelembe vennénk az influenzával összefüggésbe hozható egyéb betegségekből eredő haláleseteket is – különösen az „átmeneti” influenza okozta szív- és érrendszeri haláleseteket –, akkor a halálesetek becsült száma még magasabb lenne. „A védőoltásokkal sok életet hatékonyan meg tudunk védeni” – hangsúlyozta Mikas.

Kicsi védettség

A Covid kapcsán bevezetett intézkedések miatt az utóbbi években az influenzaszezon atipikusan alakult: mintha két éve nem is lett volna influenza. A lakosság influenzavírussal való minimális érintkezése azonban a gyakorlatban azt jelenti, hogy kevesek immunitása van előre felkészülve az influenzával való találkozásra. Szakemberek szerint emiatt a mostani influenzaszezon az egyik legnagyobb kihívást jelentheti, ezért mindenkit óvatosságra intenek.

Megelőzés

Szakemberek szerint a legjobb védekezés a megelőzés. Megoszlanak a vélemények arról, érdemes-e beoltatni magunkat, de a tisztifőorvos szerint így életeket lehet menteni. Ugyanakkor, mint minden védőoltásnak, ennek is lehetnek mellékhatásai, leggyakrabban pár napig tartó bőrpír vagy izomfájdalom jelentkezhet, ami elenyésző az influenza tüneteivel, szövődményeivel szemben. A leggyakoribb szövődmények közé a légcső-, középfül-, tüdő-, orr- és arcüreggyulladás tartozik. A komplikációk gyakran kórházi kezelést igényelnek. Aki nem bízik a védőoltásokban, az természetes úton is védekezhet – meg kell erősítenie szervezete ellenálló képességét. A legegyszerűbb védekezési módszerek a következők: egészséges életvitel, vitaminok, sok mozgás, torna, friss levegő, a hűvösebb időjárásnak megfelelő öltözet, gyakori szellőztetés. Aki pedig megbetegedett, a vírust nem szabadna alábecsülnie, a fertőzést nem lábon kellene leküzdenie, hanem inkább otthon, ágyban kellene átvészelnie.

A védőoltás beadása

A védőoltás beadására az október és a november a legalkalmasabb időszak, hogy időben kialakulhassanak az ellenanyagok. A védettség fokozatosan alakul ki, megfelelő szintet körülbelül az oltástól számított 14 napon belül éri el, és a védettség 6–12 hónapig tart. Mindenki ingyen beoltathatja magát, a biztosítók térítik a védőoltás árát. Először fel kell keresni a kezelőorvosát, aki felírja a receptre a megfelelő oltóanyagot. Miután kiváltotta a patikában, visszamegy az orvosához, aki ezt azonnal beszúrja.

Mi az influenza?

Az influenza egy vírus által okozott fertőző betegség. Cseppfertőzéssel vagy közvetlen érintkezés (pl. váladékkal szennyezett kéz) útján terjed. Lefolyása az akut gyulladásos légúti megbetegedésekéhez hasonlítható. A lappangási idő 1–3 nap, a betegség legkésőbb a fertőzéstől számított harmadik nap hirtelen jelentkezik, egyik napról a másikra. Fő tünetei a nagyon magas (39–40 fokos), hirtelen kezdődő láz, izomfájdalom, elesettség, nátha, torokfájás, fullasztó száraz köhögés. Ha nem alakulnak ki szövődmények, a tünetek 3–5 nap után enyhülnek, teljes gyógyulás 2–4 héten belül várható.

Az influenzát nehéz megkülönböztetni más légúti betegségektől, az orvos is csak akkor tud pontos diagnózist felállítani, ha törletet vesz a beteg torkából vagy az orrából. Az influenzát sokan összetévesztik a megfázásos betegségekkel, s ezért nem keresik fel kezelőorvosukat. Az egyszerű megfázás tünetei rövidebb ideig tartanak, és csak kivételes esetekben alakulhatnak ki szövődmények (pl. tüdő- vagy légcsőgyulladás). A megfázás tünetei közé tartozik a nátha, a tüsszögés, torokfájás és a könnyező szemek. Ez a betegség nem hirtelen dönti le az embert a lábáról, hanem a tünetek fokozatosan jelentkeznek, és a magas láz, izomfájdalom sem jellemző.