Van jogom megismerni a vér szerinti apámat?

A gyermek származása megismeréséhez fűződő jogát elsősorban az ENSZ Gyermekjogi Egyezményének 7. cikke garantálja, amely jogrendünk részét képezi, és amely szerint „A gyermeket születésekor anyakönyvezik, és ettől kezdve joga van ahhoz, hogy nevet kapjon, állampolgárságot szerezzen, és lehetőség szerint ismerje szüleit, valamint ahhoz, hogy ezek neveljék.” A vérségi származás kiderítésére, kétségbevonására és felkutatására vonatkozó jog a személyiségi jogok közé tartozik, és az Emberi Jogok Európai Egyezménye 8. cikke és az alkotmány 19. cikke is magukba foglalják. Ezek a főbb jogi dokumentumok abból indulnak ki, hogy a gyermek személyiségének kibontakozásához és egészséges fejlődéséhez elengedhetetlen a vérségi származás ismerete.

A gyermeknek tehát joga van megismerni vér szerinti származását, ha ez lehetséges – ha ugyanis ismert a biológiai szülő, adatait tárolni kell, hogy a gyermek azokat megismerhesse. Az a kivétel, miszerint a gyermek „lehetőség szerint” ismerje meg származását, csupán rendkívül ritka esetekben alkalmazható, pl., ha a gyermeket elhagyják, ha adottak a feltételei az anonim szülésnek, vagy ivarsejt-adományozás esetén.

Olvasónk levele alapján minden körülmény arra vall, hogy joga van megismerni vér szerinti apját, hiszen, ha igaz, amit eddig megtudott, akkor neki a Tt. 36/2005 sz. Családjogi Törvény (Cst.) 85. §-ban megfogalmazott vélelem alapján az a férfi lett az apja (jogi értelemben), akivel az anya a gyermek fogamzása és születése között eltelt idő egésze vagy egy része alatt házasságban állt.

Mivel olvasónk még gyermek, a Cst. 96. §-a alapján gondnok képviseletében jogosult megtámadni annak a férfinak az apaságát, akivel eddig élt, amely jog nincs időhatárhoz kötve. A bíróság ilyenkor először azt mérlegeli, hogy a gyermek legjobb érdekét szolgálja-e egy ilyen kereset, ezért azt is vizsgálja, hogy hol húzódik a határ a gyermek azon joga között, hogy megismerje származását, és azon másik joga között, hogy családi kapcsolatait megőrizze. Adott esetben bizonyára meghallgatná a biológiai apának megjelölt férfit is, hogy valóban nincs-e

kifogása az apaság ellen. Ha ugyanis van kifogása, olvasónknak nem elég elérnie az apaság megtagadását anyja házastársával kapcsolatban, mert ez még önmagában nem elég annak kiderítéséhez, hogy kitől származik valójában. Ilyen esetben a biológiai apának megjelölt férfi apaságának a meghatározása (DNS-vizsgálattal) lehetne a megfelelő jogi eszköz, ha ugyanis a bíróság meghatározná a biológiai apaságot, a házasság alapján keletkezett (jogi) apaság vélelme megdőlne, és a házastársat már nem lehetne a gyermek apjának tekinteni.