Változtassunk a fűtési szokásainkon!

Hivatalosan már elkezdődött a fűtési szezon, amely a 152/2005-ös számú kormányrendelet értelmében szeptember 1-jétől május 31-éig tart. Szeptember elején még meleg volt, a radiátorok hidegek maradtak, a hőszolgáltatók ugyanis a kinti átlaghőmérséklet alapján szabályozzák a fűtést.

Két napig 13 °C

„A hőszolgáltató akkor köteles beindítani a távfűtést, ha a hivatalos fűtési szezon alatt a kinti nappali átlaghőmérséklet két egymást követő nap folyamán 13 °C alá süllyed, és az időjárás-előrejelzés szerint a következő napon nem várható felmelegedés. Az említett átlaghőmérsékletet a reggel 7.00-kor, a délután 14.00-kor és az este 21.00kor árnyékban mért értékek alapján számolják ki, miközben az esti adatot kétszer számolják bele. A hőszolgáltató kikapcsolja a fűtést, ha két napig az átlaghőmérséklet 13 °C fölött van, és az időjárás-előrejelzés szerint nem várható lehűlés. A hőszolgáltató és a fogyasztó a köztük levő szerződésben megállapodhatnak arról is, hogy a fűtési szezonon kívül is fűteni fognak” – olvasható a vonatkozó kormányrendeletben. Mivel Szlovákia különböző részein a nappali átlaghőmérsékletek között jelentős különbségek lehetnek, van, ahol már szeptember első felében befűtöttek, és van, ahol csak a hónap végén.

Fázós típus?

Sokan megörültek, hogy befűtöttek, sőt van néhány kimondottan fázós típus, akik a 13 °C-os határt túl alacsonynak tarják – ők megpróbálhatnak megegyezni a hőszolgáltatójukkal, hogy akár 15 °C-os átlaghőmérséklet esetén se kapcsolják ki a fűtést. És ellenkezőleg, egyesek a hűvösebb helyiségeket szeretik, ezért gyakran lezárják a radiátorokat. Persze akadnak olyanok is, akik mégsem szeretik a hideget, csak egyszerűen spórolni akarnak. Ugyanis, ha valamelyik lakásban teljesen lezárják a radiátorokat, a szomszédból olyan mértékű hő áramlik, ami elfogadható hőérzetet biztosít, azaz a szomszéd hőenergiáját kihasználva lehet fűteni a lakást.

Fontos az alapterület

A „potyázásból” adódó aránytalanságokat elkerülendő a házakat költségmegosztókkal szokták ellátni, amelyek nem a lakások hőmérsékletét, nem is a hőfogyasztást mérik a helyiségekben, hanem olyan berendezések, amelyek figyelik a fűtőtestek hőfokát és az időtartamot. A panelházban felszerelt összes berendezés adatainak kiértékelése, összehasonlítása után sorrendbe állíthatják a lakásokat, hogy a fűtőtesteken keresztül melyik kapott több, melyik kevesebb hőenergiát. Továbbá, az érvényes szabályok szerint az aránytalanságokat oldandó a számlák kiállításakor a hőszolgáltatóknak nem szabad csak a radiátorokra szerelt műszereken mért értékekből kiindulni. Az egyes lakások energiafogyasztásának a megállapításakor a költségek többségét (60%át) az alapterület alapján kell meghatározni, és csak a maradék rész függhet a fűtőtestekre szerelt költségmegosztók adataitól.

Hogyan spóroljunk?

Mivel a havi rezsiköltségek évről évre emelkednek, és az egyik legnagyobb tételt a hőenergia ára képezi, mindenképpen tanácsos takarékoskodni. A radiátorok teljes lezárása helyett inkább korszerűsítsük a fűtési rendszerünket! Ha még régi típusú ablakaink vannak, ajánlott a lehető legrövidebb időn belül betervezni a nyílászárók cseréjét, és emellett a ház teljes szigetelését. Számítások szerint ugyanis a hőveszteség 25–30 százaléka a tető számlájára írható, az energia 25–35%-a az ajtókon, ablakokon át szökik el, 10–15%-a a talajon, 20–30%-a pedig a falakon át.

Ha fűtési rendszerünket nem tudjuk korszerűsíteni, spórolhatunk a fűtési szokásaink megváltoztatásával. A legolcsóbb energia az el nem fogyasztott energia – apróság, de mielőtt feljebb csavarjuk a radiátorok termosztatját, a hőérzetünket próbálhatjuk növelni úgy, hogy iszunk meleg teát, elkezdünk sportolni, takarítani, felveszünk egy pulóvert. A helyiségeket fölöslegesen ne fűtsük túl! Ha a megszokott 24 fokról 20 fokra állítjukahőmérsékletet,akár 24%-kal is csökkenhet a fogyasztásunk.

Tanácsos szabályozni a nappali és az éjszakai hőmérsékletet, így sok pénzt tudunk megtakarítani. Ha egy szobában 1 fokkal csökkentjük a hőmérsékletet, máris 6 százalékkal kevesebb hőenergiát használunk el fűtésre. A szezon elején nem árt átgondolni, hogy az egyes helyiségekben milyen sokat tartózkodunk, és rendeltetésszerű használatuk milyen hőfokot igényel. Amikor elmegyünk otthonról, ne kapcsoljuk ki teljesen a radiátort, hanem csak csavarjuk lejjebb, és amikor hazaérünk – a tényleges használat idejére – a helyiségeket fűtsük a megfelelő hőfokra! Nagyobb lakásban és házban érdemes a nem egybefüggő légterületeket külön fűteni és zárva tartani az ajtókat. Kisebb lakásban célszerűbb nyitott ajtók mellett fűteni, így biztosíthatjuk a lakás átlagos hőmérsékletét.

Egészségügyi problémák

A fűtési szezon kezdete sokak számára egészségügyi szempontból is problematikus. A műszaki hiányosságok miatt a panelházakban óriási hőmérsékleti különbségek lehetnek a legalsó és a legfelső szinten levő lakások között, valamint szárazabb a levegő. Mivel a hőszolgáltatók a kinti hőmérséklet alapján szabályozzák a fűtést, az idősebbek és a gyerekek szervezete érzékenyen reagálhat a rendszertelen fűtésre, a hőmérsékletingadozásra, aminek következtében nőhet a légúti megbetegedések száma. A radiátorra akaszthatunk párologtatót, fogyasszunk sok vitamint, és öltözzünk rétegesen!