<p>A nyugdíj az a járadék, melyet egy ország időskorú polgárai a biztosítási rendszer alapján kapnak. Akinél viszont olyan mértékű egészségromlás következik be, hogy nem képes dolgozni, akár már huszonévesen nyugállományba vonulhat. Összeállításunkban a rokkantsági nyugdíjról szolgálunk hasznos információkkal.</p>
Rokkantsági nyugdíj – fizetéspótló ellátás
A nyugdíj egyfajta biztosítás, melyről általánosságban elmondható: a biztosított személy rendszeresen fizeti a meghatározott járulékot, és valamilyen esemény bekövetkeztekor – bizonyos feltételek teljesítése mellett – hozzájut a biztosítási összeghez. Minél több évet tölt valaki munkával, és minél nagyobb a fizetése, annál magasabb a nyugdíja is. A rokkantsági nyugdíj tulajdonképpen az egészségkárosodás miatt elvesztett fizetést pótló ellátás, amely addig jár, amíg az adott személy képessé válik ismét dolgozni. Magyarországon például a közelmúltban megszigorították a rokkantsági nyugdíj folyósításának feltételeit azzal az indokkal, hogy vissza kell vezetni az egészségkárosodott és csökkentett munkaképességű személyeket a munkaerőpiacra – nyugdíj helyett az állam inkább rehabilitációra vagy átképzésre ad pénzt. Eszerint a rokkantnyugdíjat egyfajta táppénzszerű ellátás váltotta fel, mely keretében nyújthatnak rehabilitációs és rokkantsági ellátást. Persze ha a rehabilitációban részesült személyről kiderül, foglalkoztatásra nem alkalmas, nincs remény az állapota javulására, rokkantsági ellátásra jogosult, ami gyakorlatilag a régi rokkantnyugdíjnak felel meg.Szlovákiában egyelőre nem tervezik a rokkantsági nyugdíj megszüntetését, legfeljebb a jogosultság megítélésének feltételeit szokták szigorítani. Általánosságban elmondható: rokkantnyugdíjasnak minősülhet az, akinek a munkaképessége – egészségromlás következtében – több mint 40 százalékkal csökkent, és ebben az állapotában több mint 1 évig javulás nem várható. A hangsúly a munkaképesség csökkenésének mértékén van, ugyanis nem minden egészségkárosodott személy számít rokkantnak, hiszen bizonyos mértékű egészségromlás mellett lehet dolgozni is.Sok esetben nem a munkavégzés okoz problémát, hanem a munkahelyre jutás. Ezért a megállapított funkciózavar miatt kialakult hátrányos helyzetet az állam szociális támogatásokkal próbálja kompenzálni, melyeket az egészségkárosodott személyek a szociális ügyi hivatalokban igényelhetnek. (A támogatási rendszert korábbi számunkban részleteztük.) Akinek viszont jelentős, több mint 40 százalékos mértékben csökkent a munkaképessége, vagy egyáltalán nem tud dolgozni, az a szociális biztosításról szóló törvény értelmében a Szociális Biztosítóhoz fordulhat segítségért, kérvényezheti a rokkantsági nyugdíj folyósítását. A nyugdíj akkor is jár, ha a jogosult tud dolgozni, akár részidőben, akár teljes munkaidőben.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.