Kinek kell B típusú adóbevallási ívet kitöltenie?

A természetes személyektől eltérően a jogi személyek a bevételeik nagyságától függetlenül kötelesek kidolgozni az adóbevallást. Csak azoknak a jogi személyeknek nem kell adóbevallást leadniuk, amelyek nem vállalkozás céljából jöttek létre – ilyenek pl. a polgári társulások –, és amelyek rendszerint csak olyan bevétellel rendelkeznek, amely nem képezi adó tárgyát, illetve amelyből forrásadót vonnak le. A jogi személyek törvényből kifolyólag adóznak a tevékenységükből és a vagyonuk értékesítéséből, felhasználásából befolyt haszonból. Az adóbevallás kidolgozása előtt, az adózási időszak végén zárszámadást kell készíttetni, de ez nem képezi az adóbevallás részét.

Az önálló kereső tevékenységet folytató személyek B típusú adóbevallási ívet töltenek ki. Ide tartoznak a vállalkozók, a szabadfoglalkozásúak (pl. adótanácsadók vagy akik valamilyen művészi teljesítményért honoráriumot kaptak), illetve akik mezőgazdasági termelést végeznek, az ún. önállóan gazdálkodó gazdák. B típusú nyomtatványt kell kitölteniük azoknak az alkalmazottaknak is, akiknek az alkalmazotti fizetésen kívül volt egyéb bevételük is, például bérbeadásból, értékpapírból, ingatlan értékesítéséből, nyereményből stb. Azok a vállalkozók is kötelesek adóbevallást készíteni, akik felfüggesztették vagy végleg befejezték a vállalkozást.

A vállalkozók már csak elektronikus úton tartják a kapcsolatot az adóhivatallal, azaz e-nyomtatványt adnak le.

Az adóalap megállapítása

Ahhoz, hogy a vállalkozók jól ki tudják számolni az adójukat, előbb helyesen meg kell állapítaniuk az adóalapjukat. A tiszta jövedelmet az összes bevétel összege és a kimutatható kiadások különbözeteként kaphatjuk meg. Leggyakoribb kiadások: bérköltségek, járulékok, étkezési- és útiköltség, bérleti díj, üzemanyag ára, reklám és marketing, jogi szolgáltatások, helyi adók és illetékek, illetve kimutatható kiadásnak számít a különböző áruk és szolgáltatások vásárlását igazoló összes számla, amelyek összefüggnek az adott vállalkozással.

Tényleges és átalány kiadások

Mindenki eldöntheti, mi az előnyösebb számára: a ténylegesen kimutatható kiadások, az egyszerűsített adónyilvántartás, esetleg az egyszeres vagy kettős könyvvitel alapján, illetve az ún. átalány kiadások. Az utóbbiak a vállalkozásból származó összes bevétel 60%-át tehetik ki, miközben a felső határ 20 ezer euró évente. A tényleges és az átalánykiadásokat nem szabad kombinálni, és az áfafizetők nem élhetnek az átalánykiadások lehetőségével (ez alól kivételt képeznek azok, akik nem egész évben voltak áfafizetők). Adónyilvántartást viszont mindenkinek kell vezetnie, vagyis az adóalap megállapítása céljából időrendi sorrendben, megfelelően tagolva jegyeznie kell a bevételeket, illetve nyilvántartást kell vezetnie a tartalékokról és a kinnlevőségekről. A kiadásokhoz hozzá kell adni a biztosítókba elvezetett járulékokat is, beleértve a 2022-es éves elszámolás során keletkezett, de már kiegyenlített hátralékot is.

Adókedvezmények

A vállalkozók is különböző adómentes tételeket érvényesíthetnek: az adózóra és a házastársra vonatkozó adómentes részt, a gyermekekre vonatkozó és a jelzáloghiteles adóbónuszt, a nyugdíjbiztosítási rendszer 3. pillérébe átutalt önkéntes befizetéseket. Ezen kívül érvényesíthető az üdülési csekk – a legalább 2 éve vállalkozók élhetnek ezzel a kedvezménnyel: akik tavaly minimum kétnapos szlovákiai kiránduláson vettek részt, a költségek 55%-át, legfeljebb 275 eurót elkönyvelhetnek adókiadásként, és ezzel a tétellel csökkenthetik az adóalapjukat. Ez csak azok számára előnyös, akik a tényleges kiadásokat érvényesítik.

Mekkora az adó?

Miután összegeztük a bevételeket, majd levontuk a kiadásokat és adókedvezményeket, a megkapott adóalapból már kiszámolható az adó. „Az a vállalkozó, akinek a tavalyi jövedelme kevesebb volt 49 790 eurónál, 15%-os adót fizet. Ha a jövedelem meghaladta a 49 790 eurót, már 19%-os az adó, de ez a kulcs csak a 37 981,94 eurót nem túllépő összegre vonatkozik. A 38 553,01 euró feletti tételt már 25%-os adóval sújtják. A 38 553,01 euró a létminimum 176,8-szorosa” – magyarázta Jana Vašičková, a podnikajte.sk szakportál munkatársa.

Az adó befizetése

Március 31-éig nemcsak az adóbevallást kell a lakhely szerint illetékes adóhivatalba, illetve elektronikus úton eljuttatni, hanem addig az adót is be kell fizetni. A vállalkozónak az adót arra a személyi számlára (osobný účet daňovníka – OÚD) kell befizetnie, amelyet az adóhivatali regisztráció után az adóhatóságtól kapott.

Akik már most tudják, hogy valamilyen okból nem képesek tartani a március végi határidőt, 3 hónap haladékot intézhetnek úgy, hogy írásban – elég ímélben – még a március 31-i határidő lejárta előtt bejelentik az adóhivatalnak, hogy később, azaz június 30-áig adják le az űrlapot. Aki külföldi bevételekkel is el akar számolni, a határidőt 6 hónappal, maximum szeptember 30-áig is kitolhatja. Ha az adózó meghal, az év arányos részére vonatkozó adóbevallást az örököse dolgozza ki a halál bekövetkezésétől számított 3 hónapon belül, illetve ez esetben is lehet halasztást kérni.