Hogyan vehetek ingatlant a községtől?

Minden község önálló közigazgatási egységet képez, amely alapfeladata gondoskodni saját területe fejlődéséről és lakosai szükségleteiről. A községek (ez alatt jogilag értendők a városok is), mint jogi személyek, a törvény szerinti feltételek mellett önállóan gazdálkodnak saját vagyonukkal és bevételeikkel – mivel pedig a legfőbb bevételi forrásaik és vagyonuk az államtól és az adófizetőktől származik (pl. részadók és helyi illetékek formájában), ezért a vagyonukkal való rendelkezés szempontjából szigorúbb szabályozás alá esnek, mint más természetes vagy jogi személyek (cégek, alapítványok stb.).

A szigorúbb szabályozás elsődleges célja, hogy a községek el tudjanak számolni lakosaik felé minden egyes bevétellel és kiadással, vagyis, hogy átláthatóan és megfelelően gazdálkodjanak. Többek között ezt a célt szolgálja a Tt. 138/1991 sz. a községek vagyonáról szóló törvény (Kvt.) is, amely tartalmazza az alapvető jogi keretet arra az esetre is, ha egy község ingatlant venne vagy adna el. A Kvt. 9a/1 §-a alapján a községeknek 3 alapvető vagyonátruházási mód engedélyezett: nyilvános versenypályázat alapján, önkéntes árveréssel vagy közvetlen eladással – utóbbi akkor jöhet szóba, ha legalább egy szakértői becslés által meghatározott vételáron történik, és nem haladja meg a 40 ezer eurót. Mindhárom módszer esetében az átruházást (egyszerű többséggel) jóvá kell hagynia a község képviselő-testületének.

Olvasónk információi tehát csak részben igazak: tény, hogy a vagyonátruházás egyik módja a pályázat, ám létezik két további törvényi módszer is, melyek közül ráadásul az egyik épp a közvetlen eladás. A Kvt. tehát lehetővé teszi, hogy a község a fent említett feltételek teljesülése mellett akár egyenesen is eladja olvasónknak a „talált” kertet. Hozzá kell még tenni, hogy a Kvt. kivételeket is tartalmaz, pl. olyat, amely által közvetlen eladáskor nem szükséges becslést készíttetni, és akár szimbolikus áron is eladódhat a községi vagyon. Ilyen esetben viszont léteznie kell egy ún. különös méltánylást érdemlő körülménynek, amely indokolná a „soron kívüli” eladást az adott érdeklődőnek, az ilyen kivételes átruházáshoz ráadásul a képviselőtestület 3/5-ének jóváhagyása szükséges.

Ha tehát olvasónk meg szeretné venni az említett telket, a községhez fordulhat egy megvételi kérvénnyel, akár már az ingatlan értékét meghatározó szakértői véleménnyel együtt. Ám ha úgy gondolja, hogy a helyzete kimeríti a különös méltánylást érdemlő körülmény fogalmát, megpróbálkozhat akár a becsült érték alatti vételáron való megvétellel is – tisztában kell viszont lennie azzal, hogy a község nem köteles alkalmazni az említett törvényi kivételt, és ragaszkodhat a kert értékének felbecsléséhez.

ifj. Mészáros Lajos