Háromféle nyugdíj a 2. pillérből

2005-től választhatunk az egypilléres, felosztó-kirovó és a kétpilléres, fele részben nyugdíjspóroláson alapuló rendszer között. Eldönthetjük, melyik rendszert, illetve melyik magánnyugdíjpénztárt válasszuk. Aki a kétpilléres rendszer mellett dönt, az a járuléka egy részét a nyugdíjpénztárban vezetett számlájára kapja. Jelenleg a szociális járulékok 5%-át kell oda átutalni, jövőre ez már 5,5% lesz, és a tétel fokozatosan nőni fog, 2024- re eléri a 6%-ot.

Eleinte a szakemberek és a nyugdíjpénztárak képviselői magas svájci nyugdíjakat ígértek, és a magasabb járandóság reményében több százezren léptek be a 2. pillérbe. Később kiderült, a rendszer sokak számára előnytelen, ezért pár éve a politikusok lehetővé tették, hogy aki akart, távozhatott. Jelenleg a 2. pillér nem kötelező, illetve a dolog úgy működik, hogy akinek legalább egyszer volt nyugdíjbiztosítása a Szociális Biztosítóban (SP), az 35 éves koráig eldöntheti, belép-e a 2. pillérbe. Ha belép, utána már nincs lehetőség kilépni, csak arról dönthet, melyik nyugdíjpénztárban legyen a számlája, és ott hogyan gazdálkodjanak a megtakarításával, melyik alapba fektessék.

Aki eléri a nyugdíjkorhatárt, és a 2. pillérből is számít ellátásra, annak az igényét elég csak az SP lakhely szerint illetékes kirendeltségében benyújtania, de ha akarja, az SP-ben és a nyugdíjpénztárban külön-külön is kérheti az 1. és a 2. pillérből jóváhagyható járandóságot.

A nyugdíj összege

Az SP-től származó nyugdíj összegét ezzel a bonyolult képlettel számolják ki: POMBxODPxADH. A POMB az átlagos személyi bérpontot (priemerný osobný mzdový bod), az ODP a teljes nyugdíjbiztosítási időszakot (obdobie dôchodkového poistenia), vagyis a ledolgozott évek számát, az ADH pedig az aktuális nyugdíjértéket (aktuálna dôchodková hodnota), vagyis azt jelenti, hogy a biztosított személy az SP-től milyen összeget kap egy ledolgozott évért, amelyikben a fizetése a két évvel korábbi átlagkereset szintjén volt. A 2. pillérből származó járadék nagysága elsősorban attól függ, hogy a magánnyugdíjpénztárban nyitott számlán mekkora megtakarított összeg van. Ezt ki lehet deríteni a nyugdíjpénztár által elküldött számlakivonatból, vagy a számlához elektronikusan is hozzá lehet férni. A 2. pillérből életjáradék, ideiglenes nyugdíj és programozott felhasználás formájában lehet nyugdíjat meríteni.

Életjáradék

Mindegyik biztosító az életjáradék meghatározásakor egy bizonyos minimális összegből indul ki. A legkisebb kifizetett életjáradékokból kiválasztanak egy középértéket, mely egyben „az alacsony megtakarítás” elnevezésű rezsimben kifizetett nyugdíjak maximális összege is. Ezt az összeget a Szociális Biztosító évente január 1-jei hatállyal állapítja meg, és közzéteszi a weboldalán. Ez az összeg lesz érvényben mindenki számára, aki az „alacsony megtakarítás” program keretében állapodik meg a nyugdíj kifizetéséről. A járandóság kifizetése alatt az összeg nem változik, vagyis nem valorizálják. A kifizetés hosszára a központi ajánlórendszeren keresztül a biztosítók tesznek javaslatot. A konkrét összeg a megtakarítás nagyságától függ.

Az életjáradéknak négy típusa van. Egyszerű életjáradék esetén a biztosító kötelezi magát, hogy az ügyfelének az élete végéig havonta változatlan összegű járadékot folyósít. Halál esetén a 7 éves garancia letelése után leállítják a nyugdíj kifizetését, és a hozzátartozók nem jogosultak semmire. Az özvegyi fedezetű életjáradék esetén a biztosító kötelezi magát, hogy a pénztártag halála esetén a hozzátartozóknak akkora összegű özvegyi járadékot folyósít, amekkorát a pénztártag a haláláig kapott. Az özvegyi járadékot 1-2 évig folyósítják attól függően, a szerződésben előre miben állapodtak meg. Az első életjáradék-típushoz képest a második összege alacsonyabb, viszont a hozzátartozók anyagilag be vannak némileg biztosítva. Az emelkedő életjáradék azt jelenti, hogy a nyugdíj összegét évente valorizálják egy előre meghatározott mértékben. Ez a járadék is az elején alacsonyabb a sima életjáradékhoz képest, viszont az évek során lassan emelkedik, ami az emelkedő infláció mellett lehetővé teszi egy bizonyos életszínvonal megtartását. Létezik özvegyi fedezetű emelkedő életjáradék is – ez a legdrágább biztosítási termék, ugyanakkor segít megőrizni egy bizonyos életszínvonalat, és bebiztosítja az ügyfél hozzátartozóit is.

Alacsony megtakarítás

Aki egyik biztosítótól sem kap ajánlatot életjáradékra, az azt jelenti, hogy a nyugdíjpénztárban megspórolt összeg nem elég életjáradék vásárlására. Ilyen esetben jogában áll ideiglenes nyugdíjat venni, vagy a programozott felhasználás mellett is dönthet. Ezt a két nyugdíjformát azoknak a pénztártagoknak találták ki,akiknek kevés megtakarításuk van, ezért is hívják ezeket más néven „alacsony megtakarítás” rezsimnek.

Ideiglenes nyugdíj

Az ideiglenes nyugdíj olyan biztosítási termék, amelynél a pénztártag bizonyos feltételek teljesítése mellett megegyezik a kiválasztott biztosítóval, hogy meghatározott ideig havonta egy bizonyos összeget fog átutalni a számlájára. A kifizetés – az ideiglenes nyugdíj – időszaka lehet 5, 7 vagy 10 év. Ha az ügyfél hamarabb meghal, a kifizetetlen összeg nem öröklődik. Évának például 10 ezer euró megtakarítása van az egyik magánnyugdíjpénztárban, és úgy dönt, ezen a pénzen az egyik biztosítótól ideiglenes nyugdíjat vásárol magának. A megállapodás értelmében a nyugdíjpénztár egyszerre átutalja a biztosítónak a 10 ezer eurót, és az 10 éven keresztül havi 90 eurót folyósít neki. Ha hamarabb meghal, a pénzre az örökösei nem jogosultak.

A 3. nyugdíjforma

Programozott felhasználás esetén a megtakarított összeg a magánnyugdíjpénztárban marad, vagyis a megtakarítás értéke naponta változhat attól függően, hogy a pénz milyen alapban van. Ebből kifolyólag a nyugdíjpénztár nem tudja szerződésben kötelezni magát, hogy pontosan milyen hosszú ideig képes folyósítani nyugdíjat. Megállapodnak a havonta folyósított összeg nagyságáról, és gyakorlatilag addig lehet innen pénzre számítani, amíg el nem fogy a számláról. Ha az ügyfél meghal, a maradék összeg örökölhető. A programozott felhasználást csak abban a nyugdíjpénztárban lehet intézni, amelyikben spórolunk. Ha a nyugdíjpénztártól nem kapunk ajánlatot programozott felhasználásra, bizonyos idő elteltével és feltételek teljesítése mellett átléphetünk egy másik nyugdíjpénztárba. Ehhez az szükséges, hogy a Szociális Biztosító lakhely szerinti kirendeltségében kérjük az ún. akceptációs levél kiállítását. Az új nyugdíjpénztárral kötött szerződés aláírásakor fel kell mutatni az akceptációs levelet. Később az új nyugdíjpénztár értesít a sikeres átlépésről.

Az 1. pillérhez hasonlóan a 2.-ból is havonta folyósítják a járandóságot, de a két összeg nem egyszerre fog megérkezni. Az 1. pillérből előre odaadják a nyugdíjat, ezzel szemben a 2. pillérből egy hónapra visszamenőleg utalják át a pénzt.

(sza)