Diszlexia – gyógyítható tanulási zavar

ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ

A diszlexia az egyik leggyakoribb tanulási zavar, azt jelenti, hogy a gyermek nem képes megtanulni olvasni, vagy csak nagyon nehezen. Erre leginkább már csak az első osztályban derül fény, elsősorban a pedagógus veszi részre.

A diszlexia legjellemzőbb tünetei, hogy a gyerek nem tudja megkülönböztetni a hangokat – ajánlatos ilyen esetben először mindenképpen hallásszervi vizsgálatot végeztetni, hogy nem hallási probléma van-e a háttérben.

A diszlexiás gyermek fordítva ír le betűket – képtelen például megkülönböztetni a „d” és a „b” betűket olvasáskor, összetéveszti az „u”-t az „n”-nel, a „z”-t az „sz”-szel, de nehézséget okoz a többi betű felismerése is, kihagy betűket a szavakból, vagy rossz sorrendben írja őket, eltorzítja a szóalakokat, felesleges betűkkel és szótagokkal toldja ki a szavakat.

A diszlexiás tanulási zavarokra már óvodás korban is vannak figyelmeztető jelek. Ha például nagycsoportban még nem tudja a helyes sorrendben elmondani a hónapok neveit, nehézséget okoz számára a jobb és bal megkülönböztetése, nem tudja eltapsolni a legegyszerűbb ritmusokat, nagycsoportban is beszédhibás, nem tudja megjegyezni a mondókákat, joggal gyanakodhatunk arra, hogy diszlexiás. Ebben az esetben már az óvodás gyereket ajánlatos szakemberhez, logopédushoz vinni, aki célirányosan foglalkozik vele, és a szülőnek is tanácsot ad, hogyan tanuljon gyermekével, mire figyeljen oda.

A diszlexia gyógyítható, de mindenképpen szakember segítségére van szükség. Ha már az óvodában felismerjük a diszlexiára való hajlamot, és minél korábban fordulunk a gyermekkel szakemberhez, lehet, hogy ez a fajta tanulási zavar ki sem alakul. Ha viszont csak az első osztályban vesszük észre, akkor is van segítség.

Gyakran teljesen kigyógyítható ebből a tanulási zavarból a gyermek, nem mindig százszázalékos eredménnyel, ám ha a szülő elhanyagolja a problémát, akkor biztos, hogy gyermeke sikertelen lesz az iskolában – hiszen az olvasás mindennek az alapja – ami valószínűleg az egész további életére kihat. Azt is tudatosítani kell, hogy a diszlexia (illetve a többi tanulási zavar, a diszgráfia – írászavar, és a diszkalkúlia – számolási zavar) nem a gyermek intelligenciaszintjétől függnek. Nagyon sok esetben ezek a gyerekek magasabb intelligenciával rendelkeznek, mint azok a társaik, akiknek nincsenek ilyen tanulási nehézségeik. Gondoljunk csak arra, hogy – a „pletykák” szerint – például Albert Einstein, Agatha Christie, Walt Disney, Pablo Picasso, Leonardo da Vinci is diszlexiás volt...(sán)