A szavazatvásárlás lehetséges következményeiről

Olvasónk kérdéseinek megválaszolásához két témával kell röviden foglalkoznunk: az egyik a választási korrupció bűncselekménye, a másik pedig a választások eredményének esetleges érvénytelenítése.

A választási korrupció bűncselekménye 2011. óta része a Büntető Törvénykönyvnek. Az addigi tapasztalatok szerint ugyanis nem voltak még olyan választások, amelyeken ne merült volna fel a szavazatvásárlás gyanúja. A szavazatvásárlás viszont egy működő demokráciában megengedhetetlen, nagy veszélyt jelent a politikai pártok szabad versenyére, hiszen sérti magát az Alkotmány által garantált választási jog lényegét és egyenlőségét. Akinek ugyanis több pénze van, több szavazatot vásárolhat. Szabadon fogalmazva, az követi el a választási korrupció bűncselekményét (Btk. 336a §-a), aki közvetlenül vagy közvetítő útján a szavazati jog gyakorlására jogosult személyt jogtalan előnyben részesít, vagy ilyen előnyt felkínál vagy ígér. Az elkövetőre 2 évig terjedő szabadságvesztés is kiróható, amely közjogi személy esetén akár 5 évre is emelkedhet. A jogtalan előny nem csak pénzbeli juttatás, hanem ajándék, esetleges funkció stb. is lehet. Természetesen, a kampány során osztogatott tollak, kulcstartók stb., amelyek a párt népszerűsítését célozzák meg, nem köteleznek semmire, és jellegüknél fogva nem merítik ki a választási korrupció fogalmát. Más viszont a készpénz ígérete vagy osztogatása, mert ezzel már lekötelezhető a választó. Azt, hogy mi az az összegű készpénz, amely már lekötelezheti a választót, a bűnüldöző szervek ítélik meg, akik figyelembe veszik pl. azt, hogy a kis összegű szavazatvásárlás egyedileg vagy tömegesen történt-e, ismétlődő cselekményről van-e szó stb. 

Az a tény, hogy egy vagy több személyt jogerősen elítéltek választási korrupcióért, befolyásolhatja a választások érvényességét. Ám ahhoz, hogy a parlamenti választások érvénytelennek legyenek nyilvánítva, kell az is, hogy valamely jogosult személy (politikai párt vagy koalíció) választási panasszal forduljon az Alkotmánybírósághoz, amely elbírálja, hogy a vásárolt szavazatok mennyisége befolyásolhatta-e érdemben a választás eredményét. Ilyen alkotmányjogi panaszt viszont csak a választási eredmény kihirdetését követően 10 napig (idén tehát okt. 11-ig) lehet beadni, és az Alkotmánybíróságnak 90 napja van dönteni róla. Szinte kizárt, hogy 90 nap alatt jogerősen elítéljenek valakit választási korrupcióért, bár már előfordult, hogy ha valóban súlyos bizonyítékok voltak a választási korrupcióra, az Alkotmánybíróság megszakította saját eljárását és megvárta a büntetőeljárás jogerős végét. Ilyen esetben a választási korrupcióról szóló ítélet következménye persze lehet akár a választások érvénytelenítése is, de nagyobb az esély az egyén, ill. egyének büntetőjogi felelősségre vonására, ugyanis a szavazatvásárló és a megvásárolt személy is büntethető.