A külföldi bevétellel hol kell elszámolni?

Amióta Szlovákia tagja az Európai Uniónak, egyre többen dolgoznak külföldön. A határ menti régiókban élők sokszor ingáznak, a szomszédos országokban, a határhoz közel vállalnak munkát. Sokan dolgoznak Magyarországon, Csehországban, Ausztriában, de a távolabbi Németországban, Norvégiában, Olaszországban, Angliában, esetleg a még távolabbi Egyesült Államokban, Kanadában vagy Ausztráliában. Természetesen az ott szerzett bevételekből is kell adózni. A nemzetközi adózás kérdésében a nemzetközi szerződések alapján kell eljárni, miközben alapszabály: minden országnak jogában áll a saját területén megszabni az adózás feltételeit. A kettős adózás elkerülése érdekében az államok kétoldalú megállapodásokat kötnek, amelyek magasabb rangúak, mint az állam belső törvényei. Az első lépés meghatározni, melyik állam adórezidense az adott személy. Ettől függ ugyanis, hogy az illető jövedelmére melyik állam jogosult kivetni az adót.

Szlovák rezidens

A szlovák adórezidens, más szóval korlátlan adókötelességű adóalany a szlovák jövedelemadó-törvény értelmében adózik nemcsak a hazai bevételeiből, hanem a más ország(ok)ban szerzett jövedelméből is. Olyan személy számít szlovák adórezidensnek, aki Szlovákiában állandó lakhellyel rendelkezik, és általában itt is tartózkodik, vagy ha itt nincs is állandó lakhelye, legalább 183 napot Szlovákiában tölt. Ezzel szemben a korlátolt adókötelességű adóalany (azaz más államban rezidens adózó) általában olyan személy, aki Szlovákiában nem rendelkezik állandó lakhellyel, általában nem is tartózkodik itt, és csupán a Szlovák Köztársaság területén elért jövedelméből köteles Szlovákia felé adózni.

Kettős rezidens?

Előfordulhat, hogy egyszerre két állam is a saját rezidensének tartja ugyanazt a személyt – szlovák rezidensnek számít, mert itt van az állandó lakhelye, és legalább 183 napot itt tartózkodott, de például Ausztria is saját rezidenseként viszonyulhat hozzá, mert ott van a fő bevételi forrása, és az év egy részében ott tartózkodik, esetleg átmeneti lakóhellyel is rendelkezik. Ilyen esetben e kettősséget fel kell oldani, és a nemzetközi normákkal összhangban a legfontosabb szempont, hogy az illetőnek hol van az állandó lakhelye. Ha mindkét államban van állandó jellegű tartózkodási helye, akkor megnézik, hogy melyik országhoz fűzi szűkebb személyi, családi, kulturális és gazdasági kapcsolat: hol tartózkodik 183 napnál kevesebbet, naponta ingázike, hol él a családja, hol törleszt jelzáloghitelt, hol milyen vagyonnal rendelkezik stb. Minden eset egyedi, a külföldi bevételekkel rendelkezők egyéni elbírálás alá esnek.

Miután tisztázódott, hogy az illető szlovák rezidens, Szlovákiában adóbevallást kell készítenie, melyben feltünteti az esetleges szlovákiai és az összes külföldi jövedelmét is. Ha úgy ítélik meg, hogy az illető nem szlovák rezidens, akkor külföldön kell adóbevallást benyújtania. Ilyen esetben tanácsos a külföldi adóhatóságtól kérni egy igazolást arról, hogy az ő adórezidensük – erre szükség lesz a szlovák adóhatósággal szemben. A szlovák rezidensnek pedig a biztonság kedvéért érdemes ugyanilyen igazolást igényelnie a szlovák adóhivataltól, és eljuttatnia az illetékes külföldi adóhatósághoz.

Igazolás a munkaadótól

Az adóbevallás kitöltéséhez szükség van a munkaadó(k) igazolására arról, hogy tavaly mennyi volt a fizetésünk, és a bruttó bérből mennyi adót és járulékot vontak le. Ezt az igazolást mellékelni kell az adóbevalláshoz. Előfordulhat, hogy külföldön az adózási időszak nem akkor ér véget, mint nálunk, illetve ott más határidők lehetnek érvényben, és ebből kifolyólag vagy valamilyen más okból a külföldi munkaadótól nem tudjuk megszerezni a szükséges igazolást. Ilyen esetben az adóbevallásban a külföldről származó bevételek feltételezett összegét kell megadni, és abból kell az adót is kiszámolni. A másik lehetőség, hogy halasztást kérünk. Vagyis írásban, az e célból létrehozott formanyomtatvány kitöltésével tájékoztatjuk az adóhivatalt, hogy 3 hónappal később adjuk le az adóbevallást. Külföldi bevétel esetén 6 hónap haladékot is lehet kérni.

Nyugdíj külföldről

A külföldről folyósított öregségi nyugdíj a társadalombiztosításból fizetett anyagi támogatásnak minősül, ami a szlovák adótörvény értelmében mentesül az adó alól. Ebből kifolyólag az adóbevallásban sem kell feltüntetni. Ugyanez vonatkozik a határon túlról folyósított mindenféle segélyre, szociális támogatásra, tehát nem kell elszámolni a külföldről kapott családi pótlékkal, anyasági támogatással, gyessel, munkanélkülisegéllyel stb. sem.

A kettős adózás elkerüléséről szóló kétoldalú szerződések többsége értelmében a külföldről származó nyereményekből általában ott és azon ország adótörvényei alapján kell adózni, amelyik adórezidensének minősülünk. A szlovák adórezidens az esetleges külföldi és hazai nyereményből is rendszerint idehaza adózik. Csak akkor nem kell adót fizetni, ha a verseny szervezője forrásadót fizet, illetve ha szerencsejátékból származó nyereményről van szó. Ezenkívül érvényesíthető egy 350 eurónyi adómentes rész. Vagyis, ha a nyeremény például 500 euró értékű, az adóbevallásban csak 150 eurót (500350) kell feltüntetni.

A Csehországgal kötött kétoldalú szerződés azonban kivétel ez alól, ugyanis eszerint Csehországnak is joga van megadóztatni a nyereményeket. Nem biztos, hogy a cseh állam él ezzel a joggal, ám ha igen, akkor Szlovákiában alkalmazni kell a kettős adózás elkerülését szolgáló valamelyik módszert, hogy itthon ne adózzunk még egyszer.