A középsulisoknak jár a szünet

A középiskolai és egyetemi tanulmányok befejezése után többféle helyzetbe kerülhet a volt diák, ennek megfelelően többféle, némileg eltérő ügyintézés vár rá. Van, aki folytatja tanulmányait, a szerencsésebbeknek sikerül elhelyezkedniük, sokan külföldre mennek, néhányan vállalkozást indítanak. Megfelelő gyakorlat hiányában napjainkban a szakképzett fiataloknak is nagyon nehéz munkát találniuk, főleg ha olyan szakmát választottak, mely iránt kicsi a kereslet, ezért sokan a munkaügyi hivatalokban kötnek ki. A végzősöknek mindenekelőtt az egészségbiztosítót kell tájékoztatniuk tanulmányaik befejezéséről. Aki tovább tanulAki a középiskola befejezése után ugyanabban az évben egyetemre megy, a nyári szünetben, egészen a főiskolára való beiratkozásig az állam biztosítottjának számít, vagyis az egészségbiztosítási díjat az állam megszakítás nélkül fizeti helyette. Az állam olyan nappali vagy levelező tagozatos diákok után téríti az összeget, akik még nem végezték el a második képzési szintet – magiszter, mérnök – az egyetemen, és még nem töltötték be 26. életévüket. 26 év felett már csak azok lehetnek az állam biztosítottjai, akik nappali tagozaton tanulnak, még nem szereztek doktori címet, és még nem töltötték be 30. életévüket. Aki az alapfokú főiskolai tanulmányok befejezése – a baccalaureátus megszerzése – után tovább tanul, a szünetben nincs semmilyen hivatalos kötelezettsége. A záróvizsga napja számítAz egyetemisták a záróvizsga napjáig az állam biztosítottjai. Ez a dátum egyben a tanulmányok befejezésének a napja is. A végzősök azon a napon szűnnek meg diáknak lenni, amikor leteszik az utolsó államvizsgájukat! Aki viszont ugyanabban az iskolaévben beiratkozik nappali tagozatos doktori képzésre, a nyári szünetben is diáknak számít, és nincs semmilyen hivatalos teendője. Aki nem tanul tovább, s az utolsó államvizsga után nem helyezkedik el azonnal, nem kezd vállalkozni, nem jelentkezik a munkaügyi hivatalban, az államvizsga másnapjától önkéntes biztosítottként fogják nyilvántartani, köteles jelentkezni az egészségbiztosítójában, és ki kell töltenie „A biztosított személy/a biztosítási díj fizetője értesítése” (Oznámenie poistenca/platiteľa poistného) elnevezésű nyomtatványt. A tanulmányok megszakításaAz sem számít az állam biztosítottjának, aki megszakítja tanulmányait. Ez alól csak azok képeznek kivételt, akik hosszan tartó betegségük miatt kénytelenek bizonyos időre szüneteltetni a tanulást, ám ezt szakorvosnak kell igazolnia. Ha a diák nem munka miatt szakítja meg tanulmányait, erről 8 napon belül igazolást kell hoznia a biztosítóba, és saját magának kell fizetnie az egészségbiztosítást, mely minimális összege 57,68 euró havonta. A munkaügyi hivatalban nem kötelező jelentkezni, ám akinek nem sikerül munkát találnia, érdemes megtenni – egyrészt a hivatal is segíthet állást keresni, másrészt így az állam fizeti az egészségbiztosítást. Az egyetemisták esetében a határidő hét nap: ha a záróvizsgától számított 7 napon belül elmegy a munkaügyi hivatalba, az állam zökkenőmentesen fizeti helyette tovább az egészségbiztosítást. Aki később megy el, a záróvizsga és a regisztráció közötti időszakért ki kell fizetni a biztosítási díjat.A középiskolás végzősök számára a törvényes határidő szeptember 7. Aki akarja, korábban is regisztráltathatja magát a hivatalban, de akkor leállítják a családi pótlék folyósítását. Aki felsőoktatási intézményben tanul tovább, eltartott személynek minősül, a szülők tovább kapják a családi pótlékot, és az egészségbiztosítási díjat is az állam téríti helyettük. A Szociális Biztosítóval szemben a végzősöknek nincs bejelentési kötelezettségük. Aki akar, köthet önkéntes biztosítást, ez esetben maga döntheti el, milyen kivetési alapból számolják ki a kifizetendő havi járulékokat. A Szociális Biztosítóval szemben csak azoknak a végzősöknek van bejelentési kötelezettsége, akik árvasági nyugdíjat kapnak. Nekik 8 napon belül el kell juttatniuk egy igazolást arról, hogy befejezték vagy megszakították tanulmányaikat.