Háziorvos sorolja, mi mindent lehetett volna másképp csinálni a Covid-ellátásban (VIDEÓ)

A Magyar Orvosi Kamara honlapján olvasható  a teljes anyag, mi ebből szemlézünk. A mottója így szól: A járvány mindenkit felkészületlenül ért, betegeket, orvosokat, politikusokat egyaránt.  

Járványkezelés/szűrés/betegek ellátása 

A COVID első hulláma 2020 márciusában érte el az alapellátást. Összhangban a kormányzati intézkedésekkel a háziorvosi rendelőket bezártuk, megkezdődött a telefonos konzultáció betegeinkkel. A jellemzően elöregedett szakmában, a 65 évnél idősebbek közül sokan nem tartottuk be a miniszteri utasítást, nem maradhattunk otthon, hiszen az új helyzetben tapasztalatokra, betegeinknek a segítségünkre volt szüksége. A Népegészségügyi Osztályokra (volt ÁNTSZ) eddig nem tapasztalt adminisztratív teher hárult: karantén-határozatok és feloldások tömkelege. A hatékony és kiterjedt kontaktkutatás kapacitásuk hiánya miatt elmaradt, elsősorban csak a családtagokra fókuszálhattak. Ez is csak az I. hullám idején működött eredményesen, pedig 2021 kora ősszén, a IV. hullám elején még lehetett volna, az akkori néhány százas esetszám mellett. Hatalmas teher hárult az OMSZ-ra is: mintavétel lakásokon, a statikus (telepített) mintavételi pontokon. Láthatóan elégtelen volt kapacitásuk, túlhajszoltak voltak mentős kollégáink, esetenként csak többnapos átfutási idővel tudtak mintát venni. 

Oltásszervezés/oltás 
Világos és logikus volt a kormányzati szándék: minél több ember, mielőbbi beoltása! Ez komoly szakmai, esetenként lelkiismereti kompromisszumokkal volt csak megoldható. Oltottunk nem ismert vakcinákkal, szakmai tapasztalatokat felülíró utasítások alapján. (Pl. a Sinofarm-ot csak 60 év alatt tesztelték, de az NNK kifejezetten ezt ajánlotta a 65 év felettieknek). Etikai kérdés is volt az oltásválasztás. Alig volt más, mint Sinofarm, nem volt információnk arról, hogy más vakcinák mikor érkeznek, pedig az mRNS vakcinákig kibírtak volna még az idősek 1-2 havi bezárkózást, nem kellett volna később az oltópontokon tolonganiuk, kisérő családtagjaikkal együtt. A fiatalabb, mobilis (a fertőzés többnyire hordozó), korosztálynak meg jó lett volna a Sinofarm is. 

A háziorvosi szakma büszke lehet eredményeire: kb. 2021 áprilisáig - az addigi 3.5 M oltásig - mindent a háziorvosok szerveztek meg, vagy adtak be. A NEAK 2021.11.15-i adatai szerint az országosan 13.113.163 oltásból a háziorvosok 5.096.289-et adtak be. (Saját praxisomban a felnőttek átoltottsága 75-80 % közötti volt 2021. végén). A 2021-es oltásoknál a NEAK akár 80e Ft-ot is adott praxisonként a hétvégi oltásokért, ami nettó kb. 24e Ft napidíjat jelentett az orvosnak, nővérnek. A háziorvosoknak az oltásszervezés legalább 12 millió telefonhívást jelentett, jellemzően mobil irányba, nem beszélve a nagyon jelentős túlmunkáról. Igaz később megérkezett az NNK köszönőlevele is. 2020 tavaszán még minden egészségügyi dolgozó- az otthon lévők is - kaptak 500e Ft díjazást. 

Miért nincs több beoltott? 

Ami nem volt látható és tervezhető: az oltásellenesség. Miért fogadják el a többi „kötelező” védőoltást ugyanezek? A butasággal, az általánosan alacsony egészségkultúrával már találkoztunk, de oka lehet a nem világos, ellentmondó kommunikáció keltette bizonytalanság, bizalmatlanság a megbetegedési adatok hiánya miatt. A szomorú következmény ismert: fel nem használt vakcinák, elajándékozás más országoknak. A társadalom azon része, amely elfogadta az oltást, már túl van rajta. Éppen ezért volt érthetetlen az NNK által kötelezően meghirdetett 2022-es januári háziorvosi oltási hétvége, milliós büntetéssel fenyegetődzve. A kormányhivataltól kérésre sem kaptunk semmiféle javaslatot a megrendelendő vakcinák logisztikájáról: mennyi beoltandóra számítsunk, mi legyen a felesleggel?  

Már a 2020-as első hullám után javasoltuk az OMSZ tesztelés legalább részleges kiváltását, a BM vagy a Honvédség bevonásával. A kötelező központi regisztráció eltörlésével javasoltuk emelni az átoltottságot. A 2021 novemberétől bevezetett regisztráció nélküli oltópontokon megjelenők nagy száma ezt igazolta is - utólag. Szükség lenne a széleskörű lakossági, ingyenes tesztelésre, ahogyan ezt megoldották a környező országokban. A legkülönbözőbb szervezeteknek (NNK, EMMI, kormányhivatalok, Országos Oltási Munkacsoport) megküldött javaslatok szerencsés esetben csak meghallgatást kaptak, elfogadást sohasem. A kommunikáció egyoldalú maradt. 

 Egyéb betegek ellátása 

Teljesen jogosak a betegpanaszok: nem veszik fel a telefont, nem érhető el a háziorvos, pedig egy átlagos rendelőben minimum 3 telefon van, helyenként egyéb szociális média csatornákat (FB, Messenger) is használnak. A preferált kommunikációs csatorna az email lett. A háziorvos vagy olt, vagy oltást szervez, másra nem volt ideje, Komoly veszélyt jelent az eü. ellátásrend teljes felborulása, az egyéb kezeletlen, kivizsgálatlan betegek, nem felismert kórképeikkel.  

A járványkezelés problémái 

Kormányzati intézkedések: 2020 márciusában érkezett a miniszteri levél, hogy a a 65 évnél idősebb orvosok maradjanak otthon. Jószándékú és a kollégákért aggódó javaslat volt, de sokan nem éltünk vele. Ez főleg a szakellátásban sok nyugdíjasként dolgozó orvost végleg kivett a rendszerből. Hibás döntés volt a „Védettségi igazolvány” postázása már az első oltás után, sokan már nem is jöttek el a másodikra. Ugyanígy a PCR tesztek hatósági árassá tétele is, mert a piac már régen olcsóbban adta volna, így többek számára hozzáférhető lett volna, különösen a IV. hullámban, ezek a mintavételek nem terhelnék az eü. rendszert. (Szomorúan olvastuk a felhasználás nélkül lejárt PCR tesztek tömeges selejtezését az OKFŐ raktáraiból.)  

Informatikai támogatás: Kezdetben a fertőzés-gyanú bejelentését, a mintavételi igényt a népegészségügyi hatóságok szerkeszthető pdf-ben kérték, amire a többnyire idős háziorvosok, de még a fiatalabb asszisztenciájuk sem volt kiképezve. Későn, csak 2020 októberében került bevezetésre az OMSZ webes tesztkérő felülete. Ennek kitöltését az optikailag nehezen elkülöníthető mezők, felesleges adatok igénye (terhes-e a férfi beteg, stb.) lassítja.  

Szakmai támogatás: Ennek hiányát éreztük legjobban, a rövid áttekinthető, praktikus eljárásrendeket. A különböző időkben, más szervek által kiadott eljárásrendek jellemzően visszakereshetetlenek, nincs egy olyan egységes, rendezett felület, ahol ezeket az érdeklődök megtekinthetnék. Az idén létrehozott, a BM alá tartozó OKFŐ és a Kormányhivatalok gyakorlatilag szinte minden, a járványkezeléssel kapcsolatos irányítást átvettek az EMMI-től. Ez a járvány és az esetleges későbbiek is igazolják az önálló egészségügyért felelős minisztérium visszaállítását, szakmai kompetenciáival együtt, ezen kívül a korábbi OALI-hoz hasonló alapellátási módszertani központ létrehozását, amely nem része az államigazgatásnak. A nem publikus járványkezelési adatok nemcsak a lakossági bizalmatlanságot fokozzák, hanem a szakmát is gátolja a hazai tudományos kutatások elvégzésében, publikálásában, valódi szakmai összehasonlításban. 

És mit hiányoltunk még? A már hiányolt szakmai támogatás mellett a technikait. Az első hullámba védőeszközök nélkül kerültünk, a jelképes, a mentőállomásokon átvehető NNK-s csomagon túl jellemzően csak önkormányzati adományok érkeztek. (Igaz most a IV.hullámban már szinte mindent kérhetünk). 2ml-es inj. fecskendők érkeztek a 0,3 és 0,5 ml oltáshoz, pedig az oltóanyagok kiszerelését már 2020 őszén ismerték, lett volna idő gyártatni és rendelni. A lejáró gyorsteszteket a Kormányhivatalok lejárat előtti telepítették ki gyorsan a háziorvosokhoz 2021. december elején. Nem veszett kárba, mert átadtuk az önkormányzati lakossági teszteléshez. 

Ez az előadás az elmúlt 1,5 évről szólt (a kézirat már közel kettőről). A covid még velünk marad, bár ingerküszöbe emelkedik, ezért ki kell találni az együttélés módszereit. Együtt kell működnie az egészségügyi rendszernek és az államigazgatásnak. A szakmai érveket, visszajelzéseket meghallgatva könnyebb lett volna ez az elmúlt 2 évben is. 

 A teljes előadás megtekinthető itt: