Félezer lakó, aki be sem jelentkezett?

A Győrhöz közeli falvaknál elsősorban a megyeszékhelyről kiköltözők és a keleti országrészből átköltözők okán növekszik a lélekszám. A népességgyarapodás ezeken a településeken folyamatos és dinamikus, lakóparkok, családi házas övezetek épülnek, a vállalkozók is fantáziát látnak ebben, s egyre többen gondolják úgy, hogy Győr helyett valamelyik közeli településre költöznek.

Győrújfalu is dinamikusan fejlődik, nekik fontos is volt, hogy elérjék lélekszámban a kétezret: 2021. január elsején 2345 laktak a faluban. A beköltözőkkel lehettek maguk urai, s szakíthattak a közös önkormányzati hivatallal (Vámosszabadival és Győrladamérral). 2016 elején még csak 1782-nél tartottak, de belehúztak, újabb lakóparkot alakítottak ki, s viszonylag gyorsan saját útjukra léphettek.

„Most azon dolgozunk, hogy az infrastruktúránk egyre jobb legyen, követve a lélekszám gyarapodást. Bölcsődénk üzemel, az új orvosi rendelőnk is hamarosan megkapja a működési engedélyt, a hivatalt és a faluházat is rendbe tettük, most egy sportcsarnokot szeretnénk közösségi térként” – kezdte a Győri Új Szónak Nagy Imre Attila polgármester. Mint mondta, újabb lakópark nyitás nincs tervben, inkább azzal küzdenek, hogy a faluban letelepedők be is jelentkezzenek, itteni lakcímet szerezzenek.

A Győrből kiköltözőknek szerintem a fele sem kért itt lakcímkártyát és házszámot. Nagyjából 300-350 olyan lakónk van, aki legalább tartózkodási helyként jelölte meg Győrújfalut, de nagyságrendileg 400-500-an lehetnek, akik sem erre, sem állandó lakosként nem jelentkeztek be, de itt élnek. Az nem gond, hogy használják az infrastruktúrát, az viszont jobban, hogy nem tudunk utánuk normatív támogatást igényelni.

Ráadásul rengeteg kusza helyzet adódik ebből: valaki kiköltözik Győrből, felépít egy házat. Nem akar bejelentkezni, mert a megyeszékhely az állandó lakcíme, de azt az ingatlant kiadta albérlőnek, s mondjuk nem szeretné erre felhívni erre az illetékes hatóság figyelmét. Szóval Győrújfalura költöznek, de nem jön be a hivatalba bemutatni az építési hatóság által kiadott dokumentumot, ami alapján új lakcímkártyát kapna és persze házszámot. Így aztán önhatalmúlag úgy dönt, hogy ha a szomszédé a kettes szám, akkor övé mondjuk a négyes. Ez azonban nem így működik, s rengeteg nyilvántartási bonyodalom okozója.”