Győrben ma már a temetések 85 százalékánál hamvasztást kérnek, a szokás nálunk viszonylag korán kezdett kialakulni, amikor még kevés volt hamvasztó. (Fotó: Press&PR)
Az urnától búcsúzni magyarországi szokás
Magyarországon a hamvasztásos búcsúztatás képéhez elengedhetetlenül hozzátartozik a terem közepén álló urna, ami a gyász megtestesítőjeként várja, hogy elbúcsúzzunk a szerettünktől. Aligha gondolunk bele abba, hogy a hamvasztás előtti búcsúztatás kis túlzással csak Magyarországon vált ennyire természetessé. Miért van ez így? Megkérdeztük azt is, mennyivel emelkedett a hamvasztások száma tavaly és idén?
Koszorúk, gyertyák, arany avartakaró, sírkövek időtlen sora – csak néhány a képek közül, amik mindenszentekről eszünkbe juthatnak. De Magyarországon megjelenik lelki szemünk előtt az urna is az emlékezés jelképeként. Mert ma már egyrészt a kisebb városokban is sok éve megfordult az arány a hagyományos és a hamvasztásos temetések között, Győrben a temetések 85 százalékánál hamvasztanak. Másrészt az itteni gyakorlat különleges. Aligha találunk még egy olyan országot, ahol ennyire ritkán kérnék a gyászolók a hamvasztás előtti búcsúztatást. Itt pedig dr. Ladocsy Géza, a győri Jószív Kft. ügyvezetője szerint a hamvasztásoknak legalább a kilencven százalékánál az urnától búcsúzunk.
Pedig a 2000-ben épült szabadhegyi új ravatalozót és a 2004-ben átadott győri hamvasztóüzemet úgy tervezték, hogy az ellenkezőjére mód legyen: komor békéjű ravatalozóban a koporsó eltűnik a süllyesztőben és láthatatlan folyosón indul a hamvasztóba, mialatt kialszik a fény.
„Különös módon a hamvasztás utáni búcsúztatás vert gyökeret Magyarországon, a s vallásos hívek talán nem is tudják, hogy a katolikus egyház elfogadhatóbbnak tartja az ellenkezőjét. Bevallom, meg is lepődtem Szlovákiában, ahol régi magyar barátaimmal vettem részt egy temetésen és a testtől búcsúztak. De Ausztriában is megszokott, hogy az érkezők – a búcsúztatás időpontjától függetlenül – bármikor a koporsóhoz járulhatnak hamvasztás előtt – persze ennek anyagi oka is lehet: gazdagabb ország és több ravatalozóval rendelkezik.”
A temetkezési szakma egyik legfelkészültebb szakértője, Ladocsy Géza szerint Magyarországon külön utat járt a szokás, mert bár ma már 11 hamvasztó működik, ami elegendőnek is bizonyul, sokáig csak három létezett: Debrecenben, Budapesten és Szegeden.
„Ma is nagyon sokakban él a beidegződés, hogy a hamvakra három hónapot kell várni, ahogy ez régen volt, és nagyon meglepődnek, amikor kiderül, hogy két nap alatt megtörténik a hamvasztás. Korábban tehát életszerűtlen is lett volna, hogy hónapok teljenek el a búcsúztatás és a temetés között. Ma már más a helyzet, de a szokás gyökeret vert. Holott én magam is szebbnek tartom – senkit sem megbántva – a testtől való búcsúzást, hiszen a pap is azt mondja: porból jöttünk és porrá leszünk – mondja Ladocsy Géza.
„Ausztriában és a nyugati országokban több hamvasztó épült a szokások alakulásának változásával egyidejűleg, nem kellett várni. A pravoszláv országokban pedig ma is nagyon kevés a hamvasztás. Szlovákiban pedig –- pontos adataim nincsenek erről –, de kevesebb hamvasztás történik, mint Magyarországon, és jóval később kezdett megváltozni a gyakorlat. Így a hamvasztók építése lépést tartott a szokással és a hagyomány úgy vert gyökeret, hogy a gyászolók a testtől búcsúznak el” – véli a háttérről.
Úgy látszott hát, hogy végül nem is származik az eredetileg várt előnye a temetkezést kérőknek abból, hogy a győri hamvasztó a temetőben üzemel, ha egyszer úgyis a hamvaktól búcsúzunk. A Covid-járvány legdrámaibb időszakában viszont ennek mégis fontos szerepet szánt a sors. Ladocsy Gézától úgy tudjuk, a második hullám csúcsán Győrben sem lett volna elegendő a kórházi hűtők kapacitása, viszont a város eleve úgy állapodott meg a kórházzal a járvány kezdetén, hogy ha megtelnek a halotthűtők, a temetkezési szolgáltató átveszi a holttesteket és elhelyezi a hamvasztó hűtőjében. Akkor is, ha még tart a patológia eljárás – például a boncolás –, és a holttestet vissza kell vinni, amire sok esetben szükség is volt. A legtöbb magyar városban ez nem működhetett volna ilyen rugalmasan, mivel a hamvasztóüzem távolabb áll a várostól, és fel sem merülhetett a lehetősége annak, hogy a kórházban el nem férő holttesteket pusztán tárolás céljából a hamvasztó üzemeltetője elhelyezhesse. Ez tehát kimondottan győri sajátosság maradt a Covid idején – mondja dr. Ladocsy Géza.
A számok egyébként második hullámról mindennél drámaibb módon beszélnek. Míg a járvány előtt, 2019 első 10 hónapjában 3165 hamvasztás végeztek Győrben, tavaly október végéig 4800-at. Az idei szám a kettő között áll most 3800 volt tíz hónap alatt dr. Ladocsy Géza szerint.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.