Gyenge részvétel a magyarlakta városokban

Az országos részvételi arány idén 48,67 százalékos volt, ami 0,33 százalékpontos emelkedést jelent az előző választáshoz képest. Konkrét számokban kifejezve ez azt jelenti, hogy ebben az évben 23 425-tel több borítékot dobtak az urnákba, mint 4 évvel korábban. 
Érdekes megoszlás figyelhető meg az egyes kerületek között: az északi régiókban szemmel láthatóan magasabb volt a választókedv, mint az ország déli részein. A legtöbb szavazatot a Eperjes megyében adták le, a részvételi arány itt 53,18 százalék volt. A választókedv szintén magasnak bizonyult Zsolna megyében, ahol a lakosság 52,05 százaléka szavazott. A többi kerületben a részvételiarány nem haladta meg az 50 százalékot. A legalacsonyabb részvételi arány Pozsony megyében volt, ahol a választásra jogosult lakosok 43,74 százaléka járult az urnák elé. 

Nyugaton magasabb 

A magyarlakta területekről általánosságban elmondható, hogy a nyugati régiókban magasabb volt a részvételi arány, mint a közép- és kelet-szlovákiai területeken. A megyék közül Nagyszombat megyében volt a legmagasabb a választókedv, itt a lakosok 49,31 százaléka szavazott. A Dunaszerdahelyi járásban kiemelkedően magas volt részvételi arány, mintegy 54 százalék, a járási központban ehhez képest csak kevesen mentek el szavazni, a lakosság alig több mint egyharmada. Más városokban viszont meglepően magas volt a választókedv: Somorján meghaladta az 50 százalékot, vagyis csaknem kétszer annyian szavaztak, mint 4 évvel ezelőtt, Nagymegyeren a lakosság 53,52 százaléka voksolt, Bősön pedig a 65,95 százalékuk. Érdekesség, hogy míg Dunaszerdahelyen az alacsony részvételmellett Hájos Zoltán, a korábbi polgármester meg tudta őrizni a pozícióját, addig volt olyan település, ahol a magas részvétel mellett – például Nagymegyer – leváltották a régi polgármestert. Bősön Fenes Iván már a negyedik ciklusát kezdi meg polgármesterként, viszont az előző három ciklusban egyszer sem élt át olyan szoros szavazást, mint idén. Sőt, még az sem fordult elő, hogy az ellene induló jelöltek összesen több szavazatot kaptak, mint Fenes. 

Komáromban 30% alatt 

Nyitra megyében a részvételi arány 47,91 százalékos volt, ami nem sokkal marad el az országos átlagtól, viszont a nagyobb magyarlakta városokban a választókedv nagyon alacsonynak bizonyult: Párkányban még épphogy elérte a 40 százalékot, Érsekújvárban és Léván 35 százalék körül mozgott, Komáromban és Vágsellyén viszont már 30 százalék alá süllyedt. Ezekben a városokban az alacsony részvételi arány mellett a polgármesterek többsége képes volt megőrizni pozícióját. Komáromban és Léván ugyan új polgármester került a posztra, viszont ez azzal magyarázható, hogy a korábbi polgármester idén már nem jelöltette magát újra. 

Fülek: 23% 

Besztercebánya megye ugyanakkora részvételi arányt produkált, mint Nyitra, viszont a magyarlakta területeken már nagyobb volt a választókedv: Rimaszombatban és Tornalján a lakosok több mint 46 százaléka elment szavazni, viszont ez is alacsonyabb az országos aránynál. Füleken sokkal kevesebb ember voksolt, a lakosok alig 23 százaléka, ami azzal is magyarázható, hogy csak egy polgármesterjelölt – Agócs Attila (Híd) – indult. A régi polgármester mindegyik említett városban megőrizte posztját. A keleti országrész magyarlakta városaiban szintén alacsony részvételi arány figyelhető meg. Rozsnyón, Királyhelmecen és Nagykaposon a lakosság mintegy 35 százaléka szavazott. Az előző városoknál megfigyelhető tendencia itt is érvényes volt: az alacsony részvételi arány mellett nem választottak új polgármestert. Kivételt képez azonban Rozsnyó, ahol Burdiga Pált (Híd) a független Michal Domík váltja, viszont a szavazás itt is elég szorosnak bizonyult.