Geopolitikai érdekek

A reakciók már nem a kitört háborúra koncentrálnak az emberiességi szempontból. Egyre inkább felülkerekednek a geopolitikai és gazdasági érdekek. Ez a folyamat politikai értelemben természetes, bár egyáltalán nem feledteti az egyéni tragédiákat.

Az elmúlt hetek kérdései tehát arról szólnak, hogy mi a valódi célja a háborúban érintett országoknak és tömböknek. Itt más az elvárás Kijevben, az unió tagállamaiban és Washingtonban. Kijev kommunikációja egyfelől világos, mert a szuverenitás helyreállításáról beszélnek, mégha ez katonailag egy távoli célnak is tűnik most. Az országon belüli morál megtartása érdekében nem is beszélhetnek másról, bár a diplomáciai tárgyalásokon korábban felmerült több rugalmasság Krím kapcsán például.

Az amerikaiak számára ez egy esély Oroszország „stratégiai meggyengítésére”. Talán ez volt a legtalálóbb kifejezés, amely nyilvánosan elhangzott Washington részéről. Ez azt jelenti, hogy olyan módon kell meggyengíteni az orosz gazdaságot (ld. szankciók), amely hosszú távon kiiktatja az orosz katonai fenyegetést, hogy az USA újra a valódi, rendszerszintű ellenfelére, Kínára koncentrálhasson. Nem egy hosszú háború az érdekük, hanem az, hogy akármilyen formában is, de ez Moszkvát hosszú évekre visszavesse a nemzetközi játszmákban.

Ez a kelet-európai országok hangoztatott érdeke is, Magyarország kivételével. A NATO keleti szárnya azt várja, hogy ne pusztán feltartóztassák az orosz fenyegetést, hanem preventív jelleggel eltántorítsák Moszkvát a jövőbeli esetleges agressziótól, és erőforrásait erősen megszorítsák. Ez is érthető, ha a térképre nézünk.

Végül itt van Nyugat-Európa, ahol a társadalmi jólét, a demokratikus intézmények olajozott működése és a gazdasági fejlődés kéz a kézben járnak. Ez előtérbe helyezi az elmúlt hetekben egyre hangosabb érdeket, hogy ukrán területi veszteség árán is, de béke szülessen. Macron és Scholz többnyire nem ilyen élesen fogalmaznak, de ez a mondandójuk lényege.

Ezt a három egyre széttartóbb stratégiai célt kéne az euroatlanti tömbnek kezelni. Lehetőleg a táboron belül megegyezni arról, hogy egyes orosz műveletek milyen reakciót váltsanak ki. Némileg aggasztó, hogy most a nyilvánosság elé került ez a vita, mert ami kikerül, arról már sokkal nehezebb lesz megegyezni. Az Ukrajna ellen zajló háború messze túlmutat a határain, minden geopolitikai szereplőnek külön tétet jelent. Ettől lesz kiszámíthatatlan az, hogy milyen fordulatok következhetnek a következő hetekben és hónapokban, mert túl sok szereplős a játszma, messze nem pusztán arra szorítkozik, hogy összemérjük az ukránok és az oroszok erejét a harcmezőn.

Ezért kezeljük óvatosan a jóslatokat, és inkább az érintettek érdekváltozásaira érdemes koncentrálni, amit nyugatabbra a választások hozhatnak magukkal, keletebbre pedig palotaforradalmak.