Valamivel többen vásárolnának

Az öszesített értékként megállapított mínusz 34,7 pont azt jelenti, hogy bár még mindig a pesszimista vélemények vannak túlsúlyban (az 1200 megkérdezett mínusz 100 és plusz 100 között értékelhetett), ez az érték jóval jobb, mint az idén áprilisban, az áremelések után mért mínusz 42,2 pont, és megközelíti a tavaly novemberi kiemelkedőnek számító mínusz 31,8 pontot.

Az Európai Unióban alkalmazott módszernek megfelelően a statisztikai hivatal ezúttal is több kategóriában volt kíváncsi a válaszadók véleményére. Az elmúlt 12 hónap gazdasági fejlődését tekintve 65% vélekedett úgy, hogy romlott az ország helyzete (ez 10%-kal kevesebb, mint áprilisban), 23% szerint a helyzet nem változott, 7% pedig javulást érzett. Az elkövetkező 12 hónap kilátásait illetően idén nem tapasztalták a tavaly őszi optimizmust, amikor csak 30% várta a helyzet romlását. Az októberben tapasztalt 56% lényegében megfelel az egész évben tapasztalt hangulatnak. Az elkövetkező hónapokban minden negyedik válaszadó változatlan helyzetre számít, 11% pedig javulást vár.

A statisztikai hivatal hivatalos indexe szerint a havi infláció már hosszabb ideje csupán néhány tized százalékos, éves szinten pedig októberben 7,4% volt. Ezt a lakosság is érzékelte, legalábbis a válaszadók 28%-a vélekedett úgy, hogy az elmúlt 12 hónapban az árak jelentősen emelkedtek. 31% közepes, 33% pedig enyhe áremelésről számolt be. Az elkövetkező egy évben a legtöbben (55%) a mostanihoz hasonló helyzetre számítanak, gyorsabb inflációtól 22 százalék tart, 18% pedig még a mainál is kisebbre számít.

A felmérés során több kategóriában adott válaszok alapján a statisztikai hivatal kiszámolja a háztartások anyagi helyzetének összesített indexét. A mostani felmérés során ez csúcsot döntött, a mínusz 23,1 pont ugyan pesszimista hangulatot jelez, de ennél az elmúlt három évben csak rosszabbat mértek. Nem tapasztaltak a statisztikusok katasztrófa-hangulatot a jövőt illetően sem, a megkérdezettek 42%-a jövőre változatlan anyagi helyzetre számít, 38% szerint a háztartása anyagi helyzete romlani fog, 14% pedig javulásban reménykedik. Ebben a tekintetben a vélemények szinte teljesen azonosak az egy évvel korábbiakkal. Ennél a megállapításnál érdemes megemlíteni a háztartások aktuális anyagi helyzetét: 40%-uk esetében az egy főre eső nettó havi jövedelem 4500 koronánál kevesebb volt, hatezer koronánál kevesebből pedig a 70 százalékuk gazdálkodott. Apró javulást mutatott a megtakarítási lehetőségeket firtató kérdés is: a nyári eredményhez képest 4 százalékkal kevesebben, 22% válaszolta azt, hogy a megélhetéshez kölcsönre vagy a tartalékaik felélésére van szükségük. A legtöbben, 41% fizetéstől fizetésig él, a megtakarításra képes 35 százalék pedig negyed év alatt 3 százalékos javulást jelent.

A jövőt illetően a válaszokban kezd megnyilvánulni a reáljövedelmek emelkedését jelző makrogazdasági mutató. Legalábbis az előttünk álló 12 hónap tervezett nagy bevásárlásait firtató kérdésre új rekord született, amikor is 17 százalék úgy vélte, hogy ennek körülményei a korábbinál kedvezőbbek lesznek; 40% továbbra sem lát kedvező esélyt nagy bevásárlásra, de ilyen kevesen még soha nem válaszoltak így erre a kérdésre. A részleteket illetően a nyárihoz képest 7 százalékkal többen terveznek lakásátalakítást (25%), 6 százalék ingatlanvásárlást, 9 százalék pedig két éven belül gépkocsivásárlást.

A Szlovák Statisztikai Hivatal az Eurostat módszerével a vizsgált véleményeket ún. fogyasztóihangulat-indexévé összesíti, így ez összehasonlítható nemcsak a társult országok, hanem az Európai Unió országai véleményével is. Eszerint a szeptemberben nálunk mért mínusz 29-es értékkel hazánk a folyamatos javulás ellenére a leginkább pesszimista társult országnak bizonyult. A nem túl jó hangulatra jellemző, hogy a 11 ország átlaga is csak mínusz 22 volt. Az országuk gazdasági helyzetét illetően igazából csak a lettek voltak optimisták (plusz 4), de mínusz 6 pontjukkal a csehek már a második helyen végeztek. Szomszédaink közül Magyarországon mínusz 19-et, Lengyelországban pedig mínusz 27-et mértek. Július óta romlott a hangulat az Európai Unió országaiban is, itt a szeptemberi átlag mínusz 8-nak bizonyult. A hagyományosan pesszimista szegényebb Portugálián és Görögoszágon kívül (mínusz 20 pont alatt), nagyot estek a franciák (mínusz 20), de az idén jócskán romlott a németek, az írek, a hollandok és az osztrákok hangulata is. Pozitív értékeket pedig csak két országban mértek: Dániában és Finnországban, mégpedig egyaránt 8 pontot.