<p>Továbbra sincs megállapodás az athéni kormány és az eurótagállamok között az országnak nyújtott harmadik segélycsomag újabb részletének az átutalásáról, így július közepén fizetésképtelenné válhat a görög állam.</p>
Újra csőd szélén a görögök
Az eurótagállamok pénzügyminiszterei (eurócsoport) nem tudtak megállapodni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) a görög államadósság csökkentéséről, ezért nem döntöttek a folyamatban levő 86 milliárd eurós harmadik hitelcsomag újabb részletének átutalásáról. A nyolcórás, hétfő éjszakába nyúló tanácskozáson állítólag közeledtek egymáshoz a felek álláspontjai.
Júliusra kell a pénz
Az athéni kormánynak kezd sürgős lenni a dolog, mert júliusban 7,3 milliárd eurót kell törlesztenie, amire a dolgok jelenlegi állása szerint nincs pénze. Az országot vezető radikális baloldali és jobboldali pártokból álló koalíció megtette a magáét: a parlament a múlt héten elfogadta az újabb nyugdíjcsökkentést és adóemeléseket. A döntés az eurócsoport június 15-ei ülésére maradt.
Szigorú németek
A fő nézeteltérés, amelyet át kellene hidalni, a hitelezők és az IMF között van. Számos eurótagállam, elsősorban Németország nem akar újabb pénzeket utalni Athénba addig, amíg a Valutaalap nem csatlakozik a hitelezők csoportjához. Úgy vélik, hogy az európai szervezetek túl megengedőek lennének a görögökkel szemben a hitelért vállalt kötelezettségek számonkérésében. A Valutaalap azonban évekkel ezelőtt ahhoz kötötte részvételét, hogy a hitelezők engedjék el a visszafizetetlen (nagyjából 350 milliárd euróra hízott, a GDP kétszereséhez közelítő) görög adósság egy részét.
23%-nyi állástalan
A felek közti vita központi eleme az, hogy mekkora költségvetési többletet kellene produkálniuk a görögöknek ahhoz, hogy cserébe a könnyítésért hiteleik jelentős részét vissza tudják fizetni. Ezzel kapcsolatban az a kompromisszum tűnik a legvalószí-nűbbnek, hogy a 2015 nyarán indult segélyprogram 2018-as lezárása után öt éven át évi 3,5%-os többletet kellene hozniuk, majd ezt követően csökkenhetne ez az arány. Az IMF szakértői szerint nem lehet nagy költségvetési többletet elvárni egy olyan országtól, ahol 23% a munkanélküliségi ráta. Az eurótagállamok kormányai nem akarják magukat elkötelezni az adósságcsökkentés meghatározott összege mellett, ám pénzügyminisztereik ennek ellenére tárgyaltak az ezzel kapcsolatos lehetséges forgatókönyvekről. Tavaly májusban döntöttek az elvi lehetőségről, de hogy mennyit hajlandóak engedni, arról csak a program végén határoznak. (SITA, MTI)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.