Ügyeljünk lakásunk biztonságára!

Otthonunk kialakítása, életünk legnagyobb vállalkozásainak egyike. Kötődünk lakásunkhoz, házunkhoz, sokat áldozunk rá szabadidőnkből, és sokat is költünk rá. Lakókörnyezetünk megóvása tehát elemi érdekünk, és bár otthonunkhoz kapcsolódó élményeink megfizethetetlenek, a biztosítótársaságok kártérítése ideális esetben azt eredményezi, hogy az úgynevezett előszereteti értéken kívül, anyagi kár nem ér minket. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy lakásbiztosításunk terhére a biztosítótársaságok akkor is helyt állnak helyettünk, ha esetleg mi magunk okoznánk kárt lakótársainknak, vagy akár teljesen idegen személyeknek.

Mindenes biztosítás

Manapság már szinte mindent bebiztosíthatunk a lakásunkban, az értékes aranytárgyaktól kezdve, a bútorokon és elektronikai cikkeken keresztül egészen a drága ruhákig. Lakásbiztosítás esetén biztosíthatjuk magát az épületet – az ingatlant, illetve annak „tartalmát” – az ingóságokat. Az ingatlanbiztosítás keretében biztosítható: lakás, ház, nyaraló, nem lakott melléképület, egyéb építmények (pl. medence) stb. Ingóságbiztosításon belül a biztosítók általában két főbb csoportot különítenek el: a különleges értéket képviselő tárgyak (általában nemesfémek, szőrmék, kézi csomózású sző-nyegek, gyűjtemények, képző-művészeti alkotások, antik tárgyak), illetve a háztartási ingóságok jellemzően külön megítélés alá esnek. Létezik ugyanakkor biztosítótársaság, mely a nagy értékű háztartási ingóságokat (pl. házimozirendszer) külön csoportban kezeli.

Nem árt előre érdeklődni, hogy az általunk kiszemelt tárgyra elég alapbiztosítást kötni, vagy pedig járulékos szerződést kellene kötnünk. Biztosítást köthetünk azonban a nem lakásjellegű épületekben, vagyis például a garázsban, pincében vagy nyári konyhában tárolt tárgyakra is. Ehhez azonban szükséges, hogy az épületnek tégla- vagy egyéb szilárd falazata legyen. Hogy mindez mennyibe fog kerülni, az azonban korántsem olyan egyértelmű, mint ahogy tűnhet. A biztosítási díj kiszámításánál szerepet játszik például az is, hogy Szlovákia mely régiójában élünk. Mivel a nagyvárosokban gyakoribb a bűnözés, ezért ott a biztosítás díj magasabb.

A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a lakást mindenképp megéri bebiztosítani, más kérdés persze, hogy ha sor kerül a káresetre, akkor a biztosítók általában mindent megtesznek azért, hogy a lehető legalacsonyabb összeget kelljen kifizetniük, ráadásul a kifizetésre is hosszan kell várakoznunk.

Miért érdemes fizetni?

Mielőtt a biztosítóhoz fordulnánk, érdemes felmérni, hogy mi is az, ami a lakásunkban kárt tehet (természeti csapások, lopás stb.). Ha megvan a lista, akkor először is meg kell tudnunk, hogy mely biztosítók nyújtanak számunkra megfelelő szolgáltatásokat. Semmiképp sem érdemes olyasmikért fizetni, ami esetleg nem is veszélyezteti a lakásunkat. Ha kiválasztottuk a megfelelő biztosító számunkra legmegfelelőbb biztosítási csomagját, akkor nem marad más hátra, mint a bebiztosított vagyontárgyak értékének a meghatározása. Minderre azért van szükség, hogy kiszámíthassuk a biztosítási összeget. A biztosítási összeg nem más, mint a biztosító térítésének felső határa. A lakásbiztosítások kárainál a rosszul meghatározott biztosítási összeg bizony súlyos problémát jelenthet. Ügyeljünk tehát arra, hogy az ingatlanunkra, ingóságainkra meghatározott biztosítási összeg az aktuális újraépítési, újrapótlási költségekkel egyezzen meg. ĺgy el lehet kerülni az egyik leggyakoribb lakásbiztosítási problémát. A biztosítást általában évente fizetjük be. Ennél ugyan rövidebb fizetési határidőket is meg lehet szabni, ez azonban drágább, mint ha egy összegben fizetünk.

Nem mindent lehet azonban bebiztosítani. Egyes biztosítóintézeteknél nem fizetnek gépek vagy elektronikai cikkek műszaki meghibásodásáért. Beázás ellen sem lehet biztosítást kötni. Ebben az esetben a biztosító csak akkor fizet, ha egy mindaddig kifogástalan állapotban lévő házba a megrongálódást követően csurgott be az esővíz. Nem köthetünk biztosítást azonban azokra a tárgyakra sem, amelyek a panelházak közös helyiségeiben vannak. Néhány biztosítónak meg van szabva a kártérítés felső összege. Mindez elsősorban készpénz vagy bankkönyv lopása esetén érvényes. Ha különösen értékes képeket vagy egyéb műtárgyakat szeretnénk bebiztosítani, akkor a biztosító egyénileg határozza meg a díjakat.

Óvjuk a lakásunkat!

Minél értékesebb tárgyakat biztosítunk, annál jobban kell odafigyelnünk a lakás vagy ház védelmére is. A lakásbiztosítási szerződések, biztosítási feltételek egyik legfontosabb pontja a védelmi előírások meghatározása. A biztosítók különböző kategóriákba sorolják a lakások védelmét, és ehhez igazítják a lopás-, rabláskockázati limiteket. A védelmi előírások kétféle védelmet szoktak említeni, és a kétféle védelmen belül is többféle kategóriát. ĺgy – biztosítási terminológiával élve – létezik mechanikus és elektronikus védelem. A biztosítók általában elvárnak egy minimális mechanikai védelmet ahhoz, hogy az általuk vállalt limitek általunk is elfogadhatók legyenek. Noha a minimális mechanikai védelem követelményei is eltérnek társaságonként, az alapvető vonások a következők: falazat, födém, padozat szilárdsága a minimum 6 cm vastag hagyományos, kisméretű, tömör téglafal védelmi képességével azonos értékű, vagy azt meghaladja, az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek, a bejárati ajtók zárását legalább 1 darab biztonsági zár végezze. A fent felsoroltakon kívül a minimális mechanikai védelemhez különböző biztosítóknál, különböző egyéb pontoknak is teljesülniük kell. A feltételekből mindez pontosan kiderül.

Mikor fizet a biztosító?

Mit tegyünk, ha sor került a káresetre? A biztosított, szerződő köteles a szerződés megkötésekor minden – a kockázat vállalásához – szükséges információt a biztosító rendelkezésére bocsátani, illetve ha ezekben változás következne be azt a biztosító tudtára kell hoznia. A kár észlelésétől számított lehető legrövidebb időn belül a biztosítónak jelezni kell a káreseményt. A tűzesetet és robbanást a tűzoltóknak is jelezni kell, míg a betöréses lopás, rablás, kifosztás esetén a rendőrséget kell értesíteni.

A biztosítóban ki kell töltenünk a káresetről szóló jelentést is, amelynek az alapján a biztosító alkalmazottja a helyszínen méri fel a kár mértékét. Lopás, tűz vagy nagyobb károk esetén a biztosító azonnal kiküldi az alkalmazottját. Ennek során a kárbiztos pontosan felméri az okozott kárt és megegyeznek a kártérítés módjában is. A kártérítés módja és mértéke az okozott kár mértékétől függ. A Polgári Törvénykönyv szerint azonban a biztosítónak 15 napja van arra, hogy fizessen vagy elutasítsa a kártérítést. Mentesülnek a biztosítók a kifizetési kötelezettségük alól, ha a szerződő, biztosított vagy a velük közös háztartásban élők a kárt szándékosan vagy súlyos gondatlanság miatt okozták. Mentesülésre ad okot az is, ha a szerződő, biztosított változás bejelentési kötelezettségének nem tett eleget és ezért lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak. Az épületkárok esetén azokat a károkat sem téríti meg a biztosító, melyek az épület avultságával, a karbantartás elmulasztásával függnek össze, valamint azokat a károkat, melyek az építési szabályok be nem tartása miatt következhettek be.

Ugyanazt a tárgyat ugyan több biztosítónál is bebiztosíthatjuk, mindez azonban fölösleges, hiszen kártérítést ugyanazért az esetért csak az egyiktől vehetünk fel. Nem egy esetben ugyan megpróbálják becsapni a biztosítókat, ennek azonban súlyos büntetőjogi következményei lehetnek. (mi, s, t)