<p>Ha a pénzügyminisztérium által a napokban bemutatott megszorító intézkedésekre a kormány és a parlament is rábólint, az elkövetkező években jelentős mértékben megugorhat az ingatlanadó. Az előzetes számítások szerint azonban az adóterhek nem mindenkit érintenének azonos mértékben.</p>
Tovább nőhet az ingatlanadó
A pénzügy által bemutatott intézkedéscsomagnak köszönhetően az idei 4,9 százalékról jövőre 3,8, az azt következő években pedig 3 százalék alá csökkenhet a bruttó hazai termékhez viszonyított államháztartási hiány. Az ennek eléréséhez javasolt megszorító intézkedések között szerepel az ingatlanadó 50 százalékos növelésének a lehetősége az önkormányzatok számára. A pénzügy elemzése szerint, ha az önkormányzatok az 50 százalékos adóemelést teljes mértékben igénybe vennék, a bevételeik jövőre 147,5 millió euróval nőhetnének. Egy évvel később, vagyis 2013-ban már 154,9 milliós, 2014-ben pedig már 162,6 millió eurós többletbevételük lenne a jelenlegihez képest. Az állam ugyanekkor azonban a bevételek növekedésének az arányában csökkentené azt az összeget, amit a személyi jövedelemadóból befolyt pénzből fizet ki az önkormányzatoknak. A pénzügy azért szánta el magát erre a lépésre, mivel a személyi jövedelemadó az egyik leginstabilabb bevételi forrásnak számít, a gazdasági válság miatt ugyanis romlott a cégek gazdálkodása, így az adók is megcsappantak. Az ingatlanadó ezzel szemben az egyik legstabilabb bevételi forrás, miközben – Martin Jaroš, a pénzügyminisztérium szóvivője szerint – továbbra is az egyik legalacsonyabb a környező országokban kivetettekhez képest. „Az önkormányzatok növelhetik az ingatlanadóból származó bevételeiket, és ennek köszönhetően kisebb összeget kell kifizetnünk számukra a személyi jövedelemadóként befizetett pénzből. Az állam számára ez jelentős megtakarítást jelenthet, az önkormányzatok pedig biztosabb bevételhez jutnak” – vallja Jaroš.
Az ellenzék azonban már most figyelmeztet, hogy a döntés elsősorban a kispénzű lakástulajdonosokat érintheti, akik ugyanolyan képlet alapján fizetnek majd, mint a luxusvillákban lakók. „Technikailag sem vagyunk felkészülve az adók növelésére, mivel továbbra is késik az ingatlan-nyilvántartási rendszer elektronizációja” – vallja Peter Kažimír, a Smer gazdasági alelnöke. Ennek hiányában mindenki számára azonos kulcs alapján számolják ki az adót, vagyis nem veszik figyelembe a lakás valós értékét. Az előzetes számítások szerint egyébként, ha az adót a felével növelnék, akkor egy pozsonyi, 70 négyzetméteres lakás tulajdonosa például az eddigi, nagyjából 20 euró helyett, 30-at fog fizetni.
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) üdvözölte a pénzügy javaslatát, amivel bővítenék az önkormányzatok mozgásterét az ingatlanadó kiszabásánál, ez azonban még nem jelent automatikus adóemelést. „Az önkormányzatok többnyire tisztában vannak az adófizetők lehetőségeivel, az adó mértékének a meghatározásánál így ezt is figyelembe veszik. Az adóemelésnek köszönhetően nem minden esetben nő az önkormányzatok bevétele, hiszen ha a lakosság képtelen befizetni a megemelt adót, akkor jelentős lyuk keletkezhet az önkormányzat költségvetésén” – nyilatkozta Michal Kaliňák, a ZMOS szóvivője. A kormány e héten szerdán Csorbatón tartja a kihelyezett ülését, ahol a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának a képviselőivel is találkoznak, és a megtárgyalt témák között az ingatlanadó is szerepel majd.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.