Több pénz, kevesebb munka

Mérhető – negatív – hatással van a minimálbérért dolgozók munkanélküliségre a minimálbér emelkedése, de ez a hatás viszonylag alacsony – derül ki a pénzügyminisztérium Pénzpolitikai Intézetének (IFP) elemzéséből. „Esetükben a minimálbér 5 százalékos emelkedése a munkahely elvesztésének kockázatát mintegy 1–1,25 százalékponttal növeli” – áll az intézet tanulmányában. Szerintük ez azt jelenti, hogy ilyen mértékű béremelkedés 1000–2700 munkahely megszűnését, enni dolgozó munkanélkülivé válását okozhatja. Az idei minimálbér-emelkedés – 380 euróról 405 euróra – mintegy 6,6 százalékos volt, tehát ennél valamivel többen veszíthették el állásukat az elemzés szerint.  A minimálbér emelkedése ugyanakkor nemcsak a minimálbérért dolgozókra van hatással, hanem azokra is, akik a 20 százalékkal magasabb sávba esnek. „Vizsgáltuk közvetlenül a minimálbér feletti 20 százalékos sávban keresőkre gyakorolt hatást is, nem volt statisztikai különbség a két csoport között” – áll a jelentésben. Sokkal nagyobb hatással van azonban a minimálbér emelkedése a fiatal – 18–24 éves – dolgozókra, valamint a leszakadó régiókban élőkre. Az IFP adatai szerint a fiatalok esetében a munkahely elvesztésének kockázata kétszer magasabb, mint a 36 évesnél idősebb alkalmazottaknál. Ennél is nagyobbak a regionális eltérések. Kétszer, sőt akár háromszor nagyobb a kockázata a munkahelyek megszűnésének Eperjes, Besztercebánya vagy Kassa megyében, mint Pozsonyban. Ennek egyik oka lehet, hogy a leszakadó régiókban sokkal többen dolgoznak a minimálbéréért vagy ehhez közeli fizetésért, mint a gazdaságilag fejlettebb országrészekben. Míg országos szinten az alkalmazottak mintegy 7%-a dolgozik a minimálbérhez közeli összegért, a szegényebb régiókban ez az érték 9%. Emellett az átlagkereset is jelentős eltéréseket mutat: míg a minimálbér a pozsonyi bérek középértékének csak a 37 százaléka, addig Eperjes megyében már 66 százaléka. 
A munkaadók szövetségei rendre elutasítják a minimálbér emelését. „Egy elméleti tanulmány alapján lehet, hogy ez az eredmény jön ki, de a vállalkozók tapasztalatai teljesen mások” – mondta lapunknak Martin Hošták, a Munkaadók Országos Szövetségének (RÚZ) képviselője.