Több mint fél évig csak az államra dolgozunk

Az adófizetők szövetsége 1999 óta vizsgálja a lakosság adóterheit, a könnyebb érthetőség kedvéért vezették be az adószabadság napját. Minél inkább kitolódik a dátum, elvileg annál több pénzt vesz el tőlünk az állam. A legalacsonyabb adóterhek ebből a szempontból 2008-ban voltak, amikor az adószabadság napja május 22-ére esett. Időközben azonban az F. A. Hayek Alapítvány módosított a számítási módszerein, az előző évekhez viszonyított mechanikus összehasonlítás így erősen torzíthat. „A lényeg azonban nem változik. Míg 2008-ban 142 napot dolgoztunk az államra, tavaly már 154-et, ami idén 155-re nőtt. Ilyen sokat, mint idén, minimum 10 éve nem dolgoztunk az államra” – nyilatkozta Tomáš Púchly, a Hayek Alapítvány elemzője. 

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy míg tavaly a megtermelt javak 42,12 százaléka vándorolt az államkasszába, idén már a 42,43 százaléka, vagyis minden egyes megtermelt euróból az állam több mint 42 centet vesz el. „Az idei romlás azzal magyarázható, hogy az állam kiadásai gyorsabban nőttek, mint a gazdaság. Az adószabadság kiszámításánál ugyanis a közkiadások mértékét hasonlítjuk összeabruttóhazaitermékkel(GDP). Márpedig idén a szlovák gazdaság várhatóan csak 3,3 százalékos növekedést produkál, miközben az állami kiadások 5,7 százalékkal nőnek” – nyilatkozta Martin Reguli, a Hayek Alapítvány elemzője, aki szerint egyetlen eddigi kormány sem használta ki a nagyobb gazdasági növekedést az adóterhek csökkentésére. 

A Hayek Alapítvány elemzői idén is megvizsgálták, hogy az állam mekkora összeget vesz el az alkalmazottaktól. „Az állam az alkalmazott által megkeresett pénzösszeg, vagyis a teljes bérköltség több mint a felére teszi rá a kezét” – mondta Reguli. Míg tavaly minden egyes megkeresett euróból az állam nagyjából 52 centet vett el, idén ez 53 centre nőtt. 

Nem a Hayek Alapítvány azonban az egyetlen, amely közzéteszi az adószabadság napját. A Deloitte könyvvizsgáló szintén tegnap ismertette az elemzését. Náluk az adószabadság napja mára esik, ők ugyanis más képletet alkalmaznak. A lényeg azonban nem változik: az adószabadság napja náluk 8 nappal későbbre esik, mint tavaly, vagyis az ő számításaik szerint is többet vesz ki az állam a zsebünkből, mint egy évvel korábban. „Az adóterhek növekedéséhez nem feltétlenül kell nőniük az adókulcsoknak. A létminimum például 2014 óta nem változott, miközben az átlagbér több mint 10 százalékkal nőtt, márpedig az adómentes alapot a létminimumból számítják ki, vagyis ha ez utóbbi nem nő, a nagyobb átlagbérből több adót kell fizetni” – mondta Jozef Danis, az Adótanácsadók Szlovákiai Kamarájának (SKDP) az elnöke. A Deloitte nemzetközi összehasonlítása szerint Szlovákiában azonban jobb a helyzet, mint Csehországban vagy Magyarországon, hiszen az előbbiben június 17-re, az utóbbiban pedig július 2-ára esik az adószabadság napja. (mi)