Szlovénia a jelöltek élére ugrott

Szlovénia a mostani tárgyalási fordulón a munkaerő szabad áramlása, az adóügyek valamint a bel- és igazságügyi fejezet végére tett pontot, 25-re növelve az ideiglenesen félretehető témakörök számát. A sokrétű bel- és igazságügyi dossziét a két héttel ezelőtti főtárgyalói fordulón Magyarországnak sikerült először lezárnia, példáját most Szlovénia mellett Csehország is követte. Külön figyelmet és általános megelégedést keltett, hogy Prága végre kipipálhatta az energia fejezetet, a megállapodást ugyanis sokáig a temelíni atomerőmű biztonságos üzemeltetése körül kirobbant cseh-osztrák vita hátráltatta. A hátrányát gyors tempóban ledolgozó Szlovákia a mostani forduló után a környezetvédelmi fejezetet teheti félre. A csatlakozási tárgyalásokat folytató 12 tagjelölt a belga elnökség végére átlagosan a dossziék kétharmadával végzett, és ezt a haladási ütemet jónak értékelik Brüsszelben. Ugyanakkor arra is figyelmeztetnek, hogy a pénzelosztással kapcsolatos fejezetek nehéznek ígérkező megtárgyalása és lezárása még hátravan. Az 1998-ban tárgyalásokat kezdett Hatok – Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Magyarország és Szlovénia, valamint a tárgyalóasztalhoz csak 2000-ben ülő úgynevezett helsinki csoport – Bulgária, Lettország, Litvánia, Málta, Románia és Szlovákia – között lassan elmosódnak a különbségek, legalábbis ami a kipipált dossziék számát illeti. A Tizenkettek közül egyedül Bulgáriának és Romániának nincs esélye arra, hogy a jelöltek többsége által megjelölt céldátum, 2002 vége előtt fölzárkózzon a többiekhez. Ennek ellenére a bolgár külügyminiszter bejelentette, hogy Szófia megváltoztatta felkészülési ütemtervét, és immár a 2004-es uniós tagfelvételre készül. A Nizzában elfogadott csatlakozási tárgyalások útiterve a belga EU-elnökség félévére jelölte ki a közlekedési fejezet lehetőség szerinti lezárását. Ezt azonban Cipruson kívül még egyik tagjelölt sem tudta kipipálni. Az unió közös pozíciójának a megszületését hónapok óta Ausztria blokkolja. Bécs az országon áthaladó tranzitforgalom korlátozására bevezetett, ún. ökopont-rendszerét akarja meghosszabbítani partnereivel, mielőtt belegyezését adja a közös álláspontra. A tagállamok és a Bizottság hallani sem akarnak arról, hogy kitolják az Ausztriának 2003-ig biztosított kivételes elbánás határidejét. A tagjelöltek viszont egy belső uniós vita és a csatlakozási folyamat összekapcsolásának szándékát nehezményezik. A kompromisszum megszületését a ma kezdődő laekeni csúcstól várják megfigyelők. Az EU-tagok megegyezése megnyitná az utat a közlekedési fejezet gyors, még idei lezárásához. Szlovákia a versenyjogi, a bel- és igazságügyi dossziét valamint a pénzügyi ellenőrzés témakörét hagyta jövőre, jóllehet a nizzai ütemterv erre a félévre várta lezárásukat. A január elsején kezdődő spanyol, majd az azt követő dán elnökség alatt kerülnek terítékre a költségvetési vonzattal bíró fejezetek: a mezőgazdaság, a regionális politika és a strukturális alapok, valamint a közös büdzséhez való hozzájárulás. Madrid állítólag már jelezte, hogy túl megterhelőnek tartja a rárótt feladatot, hiszen a kemény alkudozást feltételező témakörök napirendre tűzése mellett, meg kell bírkóznia a belga csomagból kimaradt dossziékkal is. A tagállamok külügyminiszterei hétfői ülésükön megbízták a Bizottságot, hogy legkésőbb 2002 január végéig dolgozza ki a bővítés finanszírozásának kereteit, októberre pedig készítse el a jelöltekről szóló újabb országjelentéseket, amelyek alapján a jövő év második felében összeülő brüsszeli csúcs várhatóan megnevezi a felvételre esélyes államokat. A ma nyíló uniós csúcson az állam- és kormányfők várhatóan megerősítik nizzai és göteborgi vállalásukat, mely szerint 2004-re kitárják a kaput a legfelkészültebb tagjelöltek előtt. Kulisszák mögötti alkudozást jósolnak megfigyelők a bővítés körének meghatározásáról: míg a Bizottság tíz országgal számol, Franciaország fölvetette valamennyi közép- és kelet-európai jelölt együttes felvételének a lehetőségét.A szerző brüsszeli munkatársunk