Sikeres volt az eurómentés

„Hét év után elmondható, hogy sikeres az euró-mentőalap – állítja egy friss elemzésre hivatkozva a pénzügyminisztérium. – Minden tagállam, amely segítséget kapott, fokozatosan visszatérhetett a nemzetközi pénzpiacokra, ez alól csak Görögország a kivétel.” A mentőöv öt ország – Görögország, Spanyolország, Írország, Portugália és Ciprus – számára több mint 250 milliárd euró segélyt biztosított. Ennek többsége azonban nem közvetlen kölcsön volt, hanem hitelgarancia. A pénzügyminisztérium szerint Görögország esetében is van előrelépés, és ha nem lett volna a 2015-ös belpolitikai válság, már ez az ország is kapna hitelt a nemzetközi pénzpiacokról. A mentőalapból kapott hitel és garancia fejében a segítségre szoruló tagállamoknak vállalniuk kellett egy testre szabott gazdasági reformprogram megvalósítását.  Juraj Karpiš, az Iness gazdasági kutatóintézet munkatársa szerint a kérdés az, hogyan definiáljuk a sikert. „Ha úgy, hogy Görögországnak nem kellett leírnia adóssága nagyobbik részét, akkor igen, sikeres a mentőöv, ha azonban úgy határozzuk meg, hogy mikor tér vissza az egészséges gazdasági fejlődés, mikor csökken egészséges szintre az államadósság, akkor szerintem a mentőalap inkább rontott a helyzeten, mert lehetővé tette, hogy Görögország elodázhassa a radikálisabb megoldást az adósságproblémák kezelésére” – magyarázta Karpiš. Azt azonban elismerte, hogy a többi ország esetében sikeresebb volt az eurómentőalap, részben a hozzá kapcsolódó intézkedéseknek köszönhetően. „Segített a mentőöv is, de én fontosabbnak tartom az Európai Központi Bank (EKB) intézkedéseit. Ezek közül is azt, amikor 5 évvel ezelőtt Mario Draghi, az EKB elnöke kijelentette, szükség esetén kész megvásárolni a bajba került tagállamok kötvényeit” – magyarázta Karpiš. Az euró stabilizálása az Iness számítása szerint sokkal többe került, mint a mentőövből nyújtott mintegy 250 milliárdos segítség. A szervezet által létrehozott eurokriza.sk honlap szerint a teljes költség 2211 milliárd eurót tesz ki, ebből több mint 19,4 milliárd jut Szlovákiára, vagyis minden állampolgár mintegy 3500 euróval járult hozzá. Szlovákiának azonban eddig nem kellett semmit sem befizetnie, mert a mentőalapot kötvénykibocsátásból finanszírozzák. Aktuálisan azonban már „csak” 1436 euróba kerül fejenként az euró stabilizálása. Öt ország – Görögország, Spanyolország, Írország, Portugália és Ciprus – kapott összesen mintegy 250 milliárd euró összegű támogatást – hitelt és garanciavállalást a korábbi hitelekért – az eurózóna stabilizálására létrehozott úgynevezett euró-mentőalapból. Az országok jelenleg fizetik a kölcsön kamatait, Spanyolország pedig már a törzstartozásból is visszafizetett 7,6 milliárd eurót.  Progresszív görögök A kölcsön fejében gazdasági reformokat is vállalniuk kellett, 2014-től kezdve azonban lanyhul a reformok végrehajtása, derül ki az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank rendszeres ellenőrzéseiből. Mivel Görögországon kívül a többi állam már a pénzpiacokról szerzi be a szükséges hitelt, az uniós intézmények csak ellenőrzésre jogosultak, a meglátásaikat az országoknak nem kell figyelembe venniük. Jelenleg több elemzés alapján is – a reformok végrehajtása szempontjából – Görögország a legprogresszívebb ország.  Az országok a kapott kölcsönt várhatóan képesek lesznek visszafizetni. „Ennek részben feltétele, hogy folytatódjon a jelenlegi fellendülés, és az EKB politikája se változzon jelentős mértékben – magyarázta lapunknak Juraj Karpiš, az Iness szakértője. Kérdéses azonban még Görögország helyzete. „Görögország esetében szerintem lesznek még veszteségek, de a többi ország, ha folytatódik a jelenlegi gazdasági kurzus, képes lesz visszafizetni a kölcsöneit” – véli az elemző.  Mi az a mentőöv? A 2008-as pénzügyi és gazdasági válság után több, euróval fizető uniós tagállam is komoly bajba került, az államadósságuk olyan magasra szökött, hogy államcsőd fenyegette őket. Ennek a problémának a kezelésére hozták létre 2010-ben a mentőöv első, ideiglenes változatát. Ebből az úgynevezett ideiglenes mechanizmusból, az EFSF-ből (European Financial Stability Facility) Görögország, Írország és Portugália 174 milliárd eurós segélyt kapott.  2013-ban jött létre az ideiglenes mechanizmust helyettesítő állandó mentőalap, az úgynevezett ESM (European Stability Mechanism), amely ugyancsak három országnak – Görögországnak, Spanyolországnak és Ciprusnak – folyósított segélyt 77,3 milliárd euró értékben. Az ESM saját kötvényeket bocsát ki, és mivel ezekért az eurózóna tagállamai kezeskednek, rendkívül olcsón tud hitelt felvenni, ebből fizetve a kölcsönt a bajba jutott országoknak.