Ragaszkodunk a piszkos pénzhez

A MasterCard által megkérdezettek többsége koszosabbnak tartja a készpénzt, mint a tömegközlekedési járművek kapaszkodóit, ám a megkérdezett európaiak egyelőre nem hagytak fel a készpénzhasználat szokásával. A kutatás megállapította: a készpénzhasználattal kapcsolatos veszélyérzet és cselekvés között Magyarországon és Franciaországban van a legnagyobb távolság, vagyis e két országban mondták a legtöbben, hogy koszos a készpénz (84 és 74%), ám itt mosnak a legkevesebben kezet készpénzes fizetés után (26, illetve 19%). A többség nem mos kezetA kutatásban részt vevő európaiak kétharmada egyetértett abban, hogy óvatosan kell bánni a készpénzzel, mert rengeteg kórokozó lehet rajta. Ennek ellenére a felmérés szerint Európában az emberek gyakrabban mosnak kezet azután, hogy megsimogattak egy állatot (46%) vagy tömegközlekedéssel utaztak (36%), mint azután, hogy pénzt fogtak a kezükben. Azzal kapcsolatban, hogy miért vonakodnak az emberek felhagyni a készpénzhasználat szokásával, Donna Dawson brit pszichológus elmondta: „A pénz, amely kézzelfogható bankjegyek és érmék formájában van jelen az életünkben, a gazdasági hatalom és egyéni siker legerősebb látható jelképe; így sokak számára nehéz bármiféle negatív képzetet társítani a fogalmához. Az emberek többsége továbbá úgy gondolja: mivel semmiféle ráhatása nincs arra, hogy őt megelőzően kik, hányan, hol és hogyan használtak egy adott papír- vagy fémpénzt, ezért fölösleges azon aggódni, hogy vajon mennyire lett koszos egy-egy bankjegy vagy érme a korábbi használat során. Lehet, hogy a készpénz koszosságáról szóló információk egy darabig aggasztják az embereket, de aztán viszonylag hamar megfeledkeznek róluk.” A MasterCard kutatásának további eredményei szerint tízből csaknem négy európai (37 százalék) hajlandó lenne változtatni az életmódján a nagyobb higiénia érdekében, és a többségük azt mondta, szívesen térne át a bankkártyás, illetve egyérintéses fizetésre ebből a célból. Jim O’Mahony ír biológus, a Cork Institute of Technology munkatársa szerint régóta közismert, hogy kapcsolat van a pénzhasználat és a higiénia hiánya között. Történelmi feljegyzésekből tudjuk, hogy Angliában a falusiak a pénzt hibáztatták a pestisjárványok terjedéséért, és fertőtlenítési céllal ecetes hordókban áztatták a pénzérméket. Az utóbbi években számos tudományos kutatás igazolta, hogy a bankjegyek és pénzérmék baktériumokat és más mikrobákat hordoznak. Az emberek többsége tudatában van annak, hogy kockázatos pénzzel érintkezni, ám a gyakorlatban a többség még a legegyszerűbb higiénés szabályokat sem tartja be. Baktériumok ezreiEgy korábbi vizsgálat, amelyet a MasterCard és az Oxfordi Egyetem végzett 2013-ban, kimutatta, hogy egy átlagos európai papírpénzen 26 ezer baktérium van, melyek ártalmasak lehetnek az egészségünkre. Ennek tudatában minden okunk megvan rá, hogy a készpénzhasználatot egészségügyi kockázattal járó tevékenységnek tartsuk, ami éppolyan fertőzésveszélyes, mint megfogni a vécékilincset, közös tányérból enni nyilvános helyen, vagy megfogni egy mozgólépcső korlátját. Noha nincsenek kőbevésett nemzetközi normák arra vonatkozóan, hogy járványok idején hogyan kellene kezelni a készpénzt, de az bizonyos, hogy az ilyen fertőzésveszélyes időszakokban célszerű lenne előnyben részesíteni a higiénikusabb megoldásokat, mint amilyen például a készpénzmentes fizetés. Nehezen válunk meg a készpénztőlChris Kangas, a MasterCard Europe egyérintéses fizetési megoldásokért felelős vezetője szerint az idei kutatásból világosan látszik, hogy a készpénzhasználat higiéniai kockázatai ellenére az európaiak nehezen hagynak fel a készpénzes fizetés rossz szokásával. Az egyérintéses fizetés segítségével ugyanakkor nem csak gyorsan és kényelmesen, hanem baktérium- és kórokozómentesen lehet fizetni. (TASR, MTI)