Nyáron még többe kerül a tanko

A brazil partoknál az utóbbi 30 év legnagyobb olajmezőjére bukkantak. A néhány év múlva már működő fúrótornyok révén az amerikai földrész függetlenítheti magát a közel-keleti olajtermelőktől. ČTK/AP-felv.A gázolaj ára Szlovákiában az elmúlt hetekben újabbnál újabb rekordokat döntött, miközben az e heti drágulást követően a literenkénti ár már eléri a 42,60 koronát. Manapság a gázolajhoz drágábban juthatunk hozzá, mint a Szlovákiában legkeresettebb 95-ös oktánszámú benzinhez, miközben az elmúlt években májusra már általában csökkent a gázolaj ára. Az üzemanyagárak drasztikus növekedése a kőolaj világpiaci árának a száguldásával magyarázható.

Új csúcsokon az olajár

Tegnap a délelőtti kereskedésben újabb csúcsra kúsztak fel a nyersolajárak. Az amerikai típusú WTI nyersolaj júniusi határidős ára hordónként 120,94 dollárra emelkedett, a londoni Brent pedig 118,84 dollárral állított fel rekordot. A sosem látott magas ár a nigériai zavargásoknak tudható be, Nigéria ugyanis Afrika legnagyobb kőolajszállító állama. Nigériai katonai támadások arra kényszerítették a Shell olajipari vállalatot, hogy olajkitermelésének túlnyomó részét befagyassza. A Shell a nigériai 2,1 millió hordónyi napi kitermelés feléért felelős. Elemzők szerint az emelkedés a nigériai zavargásokon kívül az Irán és a Nyugat közötti feszültségnek tudható be. Irán hétfőn közölte, hogy ragaszkodik teljes nukleáris programjához. Megfigyelők attól tartanak: a Nyugat és Irán közötti feszültség ahhoz vezethet, hogy Irán zsarolásra használja majd az olajat. A magas olajárak miatt az elkövetkező időszakban sem számíthatunk arra, hogy a gázolaj literenkénti ára Szlovákiában 40 korona alá csökkenhetne. A szlovák korona erősödésének köszönhetően azonban az elmúlt egy évben nálunk nem éreztük meg a kőolaj árának az emelkedését olyan mértékben, mint a tőlünk nyugatabbra élők. Míg a rotterdami tőzsdén a gázolaj ára literenként 6 koronával nőtt, a drágulás nálunk 5 korona volt.

Mit hoz a jövő?

Mire számíthatunk az elkövetkező időszakban? Mivel a világpiaci kínálat nem bővül a szükséges mértékben, a nyersolaj hordónkénti ára két éven belül 150 és 200 dollár közé emelkedhet a Goldman Sachs Group elemzője szerint. A New York-i Arjun N. Murti szavainak mindenképpen hitelt ad, hogy először 2005-ben jósolt 100 dollár körüli hordónkénti árat 2009-re – holott akkor még csupán 56,71 dollár volt az átlagár. Sok a bizonytalansági tényező, ezért nehéz megjósolni az abszolút árcsúcsot, és azt is, hogy meddig tart a drágulás időszaka, a 150-200 dollár közötti ár azonban rendkívül valószínű – véli az elemző.

Az olaj világpiaci árának a növekedését a legnagyobb fogyasztók is szeretnék megakadályozni. George Bush amerikai elnök közelgő közel-keleti útja során így Szaúd-Arábiában is világossá fogja tenni, hogy az Egyesült Államok aggódik a magas olajár miatt – közölte a Fehér Ház a hét elején. Bush jövő kedden indul hatnapos körútra. Elsődleges célja a közel-keleti békefolyamat előmozdítása; Izraelt, Egyiptomot és Szaúd-Arábiát keresi fel. Az amerikai elnök megvitatja a szaúdi vezetőkkel, hogy a magas olajárnak milyen hatása van az amerikai és a világgazdaságra – mondta Scott Stanzel szóvivő. Szaúd-Arábia, a Kőolajexportáló Országok Szervezetének (OPEC) fontos tagja, a világ legnagyobb olajtermelője, egyben az az ország, amely a leghatalmasabb kihasználatlan olajkinccsel rendelkezik. A királyság és az OPEC más tagjai mindeddig elutasították azt az amerikai kérést, hogy a szervezet fokozza a kitermelést az ár mérséklése érdekében. Állításuk szerint a piac megfelelően el van látva nyersolajjal. Bush a hét elején jelezte: a kormány megvizsgálja azt a javaslatot, hogy a fogyasztók tehermentesítése érdekében nyáron átmenetileg eltörlik a benzin gallonját sújtó 18,4 centes szövetségi fogyasztási adót. Két elnökjelölt-aspiráns, előbb a republikánus John McCain, majd a demokrata Hillary Clinton tett ilyen javaslatot.

Segíthet az új olajmező

Április közepén bejelentették: a Petrobras brazil állami olajvállalat a világ harmadik legnagyobb olajmezőjére bukkant a brazil partok közelében. A mintegy 33 milliárd hordónyi tartalékot rejtő lelőhelynél becslések szerint csak a 82 milliárd hordónyi olajat rejtő szaúd-arábiai Ghawar, illetve a 72 milliárd hordónyi tartalékkal rendelkező kuvaiti Bugar olajmező nagyobb. A nyersanyag több mint 2000 méterrel a tengerszint alatt, vastag sóréteg alatt fekszik az Atlanti-óceán mélyén, 280 kilométerre Rio de Janeirótól, és feltehetően csak 25-30 százalékát lehet kinyerni. A mélytengeri olajtartalékok kiaknázása akár 40 dollárba is kerülhet hordónként, ám a 100 dollár feletti olajár mellett a kitermelők még ilyen magas árat is megengedhetnek maguknak. Bár a mező tényleges feltárása öt éven belül bizonyosan nem kezdődik meg, középtávon Brazília könnyen a legnagyobb olajkitermelő országok sorába emelkedhet, megelőzve akár Líbiát és Nigériát, s nem sokkal lemaradva Oroszország és Venezuela mögött. (s, nt, mi)