Nem menő a lekötöttség

imutatások szerint 2002 első felében 528,5 milliárd korona megtakarítás pihent a hazai bankokban. A tetemes összeg nagyobb része meghatározott időre lekötött betéteken, számlákon volt. Ez jelentős arány ha tudatosítjuk, hogy a lakossági megtakarítások 80-90 százaléka pénzintézetekben van. Nálunk mindmáig ragaszkodnak a polgárok a bankok nyújtotta lehetőségekhez, ami nem csoda, hiszen a tőzsdepiac számunkra egyelőre kiismerhetetlen és a külföldi történéseket látva kockázatos, az ún. nem banki szubjektumok, vagyis a pénzügyi szolgáltatók idei sorozatos összeomlása pedig szintén óvatosságra int.

Ezeket a fejleményeket mérlegelve vegyük szemügyre, milyen lehetőségekkel kecsegtetnek a bankok, mint a megtakarítások legfontosabb kezelői. Pénzügyi elemzők szerint az utóbbi másfél évben hangsúlyeltolódások történtek a banki produktumok terén. Konkrétan arról van szó, hogy a határidős lekötésű betétek aránya némileg visszaszorult, a nem lekötött pénzmennyiség viszont nő, továbbá ha lassan is, de emelkedik a külföldi fizetőeszközben tartott megtakarítások volumene. A határidős lekötésű betétek visszaszorulása érthető, ugyanis ezek virágkora 1998 előttire tehető, amikor is évi 20 százalék vagy még magasabb kamat volt a divat. Ez a Dzurinda-kormány ésszerűbb költekezésének köszönhetően végleg a múlté, s napjainkban 6-6,5 százaléknál magasabb éves kamat szinte nincs is a hosszabb lekötésű betétek kategóriájában. Ezzel ellentétes mozgás érzékelhető a rövid időre (egy vagy két hétre legfeljebb 1 hónapra) lekötött, továbbá az azonnal mobilizálható nem lekötött betétek, számlák piacán. Egy-egy pénzintézetnél az a különös helyzet is előfordult, hogy az 1 hetes lekötésű megtakarítások esetében magasabb kamatot nyújtottak mint az 1 éves kategóriában. Persze ez a helyzet nem tartható fenn sokáig. A látra szóló vagy rövid időre lekötött megtakarítások sokkal jobban ki vannak téve a pénzpiac aktuális változásainak, tehát e téren a közeljövőben is jelentősebb mozgások várhatók. Azonban összességében megállapítható: a megtakarítások utáni banki kamatok egyik típus esetében sem lesznek túl vonzók, jó esetben 1-2 százalékkal haladják csak meg az éves infláció mértékét, rosszabb esetben éppen csak megőrzik a rájuk bízott pénz vásárlóértékét. Ami pedig a külföldi fizetőeszközökben őrzött megtakarításokat illeti, ezek részesedése kissé nő, ami talán az őszi parlamenti választások előtti bizonytalanságnak, továbbá a pozsonyiak nyugatorientáltságának és az euró jó felhasználhatóságának köszönhető. (só)