Nehéz szezon előtt a gazdálkodók

A túlméretezett és teljesen felesleges élelmiszer-behozatal már csak kegyelemdöfés a túlélési gondokkal küszködő termelőknek. A gazdálkodók egyre drágábban jutnak hozzá a vetőmagokhoz, a növényvédő szerekhez és a munkagépekhez, miközben az ágazat gépparkjának egy része már múzeumi darabokból áll. „A mezőgazdasági gépek javasolt használati ideje átlagosan nyolc év. A szlovákiai mezőgazdasági gépparknak azonban a 76–77 százaléka túllépte ezt az élettartamot” – fejtette ki lapunknak Štefan Pepich, a csöllei Mezőgazdasági Műszaki Vizsgáló Intézet munkatársa. Az ország több régiójában azonban az időjárás sem kedvez a mezőgazdaságnak. „A galántai régióból például azt a jelzést kaptuk, hogy május első hetében egy hét alatt mindössze tíz milliméternyi csapadék hullott, ami elenyésző mennyiség. A csapadékhiányt valamennyi növénykultúra megérzi, jelenleg leginkább azonban az őszi vetésre férne rá az égi áldás. A kassai régióban leginkább az olajrepce sínylődik a szárazság miatt. A tavaszi vetést időben sikerült elvégezni, így az eső most nagyon sokat segítene a vegetációs fejlődésen” – tájékoztatta lapunkat Jana Holéciová, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara (SPPK) sajtószóvivője. A tavaszi mezőgazdasági munkák állását az SPPK pozsonyi központjában állandóan figyelemmel kísérik. Ezek alapján elmondható, hogy míg a Csallóközben már korábban talajba került a vetőmag, a Homonnai járásban azonban alig bő egy héttel ezelőtt fejezték be a kukorica vetését. „A galántai kihelyezett hivatalunk arról számolt be, hogy szépen fejlődik a kukorica, a napraforgó, de a gabonafélék is” – tette hozzá az SPPK szóvivője. Az ország déli részén gazdálkodók a lucerna zöldbetakarítására készülődnek, vagy már neki is láttak a begyűjtésnek. A Pozsonyi kerületben lassan hozzálátnak a takarmánynövények betakarításához. Az utóbbi napokban a főváros környéki termelőknek komoly gondot okozott az erős, gyakran viharos szél, ami megdönti a gabonaféléket és hátráltatja a gazdákat a növényvédelmi munkák végzésében. A megdőlt gabonában rohamosan terjedhetnek a különféle betegségek, ami akár 20–40%-os terméskieséshez is vezethet. A gabonamegdőlés elleni megelőzés egyik alapeleme, hogy az ajánlott csíraszámot kell vetni, emellett ügyelni kell arra is, hogy a földekre ne juttassanak ki nagyobb mértékű nitrogént. „A nitrogénadagolással vigyázni kell, csak a szakirodalom által javasolt mennyiséget juttassunk belőle a növénykultúrának. Ne legyen túldúsított a levél és a szár, mert az ilyen állományok magasabbak, így nagyobb a megdőlés veszélye” – mondta Zalabai Gyula növénynemesítő, a sósszigeti-felsővámosi Istropol Rt. igazgatója.