Mire ügyeljünk a lakás bérbeadásakor?

Elöljáróban le kell szögezni, hogy a lakásbérléssel kapcsolatban a törvény jobban védi a bérlőt, mint a lakástulajdonost. A bérleti viszony szabályait elsősorban a 40/1964-es számú törvény, a Polgári törvénykönyv (PTK) 685–716. paragrafusai fektetik le. Ez – néhány kivételtől eltekintve – kötelező szabályozás, mellyel nem állhat ellentétben a bérleti szerződés, illetve ha annak kereteibe ütközne, a bíróság megállapíthatja, hogy ezek a rendelkezések érvénytelenek, és helyükbe a törvényes szabályozás lép. Fontos tudni, hogy a határozatlan időre szóló bérleti szerződést a bérbeadó csak a PTK 711. paragrafusában felsorolt valamely okból mondhatja fel (pl. ha neki vagy családjának lesz szüksége a lakásra, ha a bérlő több mint három hónapja nem fizeti a bérleti díjat vagy súlyosan megrongálta a lakást stb.). A felmondási idő három hónap (ha a felek nem egyeztek meg hosszabb felmondási időben) és a felmondás kézbesítését követő naptári hónaptól kell számítani. Ha viszont a fizetésképtelen bérlő önhibáján kívül került nehéz anyagi helyzetbe, további hat hónappal hosszabbodik a felmondási idő. Mivel a tulajdonos számára a legfőbb motiváció a lakásbérlésből származó bevétel, alapvető érdeke, hogy a bérleti díjat rendszeresen fizesse a bérlő. A PTK késedelmi díjat (poplatok z omeškania) határoz meg arra az esetre, ha a bérlő a fizetési határidőn túl már legalább öt napja nem fizeti a bérleti díjat és a lakáshasználatból következő további költségeket (pl. közüzemi díjakat, közös költséget, biztosítást). A késedelmi díj konkrét összegét 87/1995-ös törvény 4. paragrafusa szerint lehet kiszámolni. Megelőzésként érdemes kötbért (zmluvná pokuta) is meghatározni a szerződésben, pl. arra az esetre, ha a bérlő késlekedne a lakásból való kiköltözéssel a bérleti viszony befejezése után. Ügyelni kell arra, ne legyen túl magas, mivel ilyen esetekben a bíróság azt jó erkölcsbe ütközőnek minősítheti. Fennáll annak is a veszélye, hogy a bérlő megrongálja a lakás berendezését és nem hajlandó a javítás/csere költségeit állni, vagy fizetés nélkül továbbáll. Erre az esetre ajánlatos már a szerződéskötéskor kauciót kérni tőle, melyből fedezhető lesz az efféle tartozás. Itt is érvényes, hogy túl magas összeg nem kérhető, egyrészt, mert a bíróság aránytalanul magasnak ítélhetné, vagy a leendő bérlő inkább más lakás után nézne. A hatályos jogszabályokat a JASPI weboldalról (http://jaspi.justice.gov.sk) töltheti le olvasónk. A hozzáférés ingyenes.Veszelei Viktória jogász (A cikk tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak.)