Melyek a csődre utaló jelek?

Az utazási szakembereket nem lepte meg a csőd híre, számos jel mutatott arra, hogy az iroda hamarosan lehúzza a redőnyt. Mire ügyeljen, hogy nehogy olyan utazási irodánál foglaljon, amelyik anyagi gondokkal küszködik, amelyet a csőd veszélye fenyeget?

Utazási szakemberek szerint csak idő kérdése volt, hogy mikor megy csődbe az Aeroviva. Ennek számos jelét lehetett látni, kezdve az óriási akcióktól, az óriási mennyiségű lefoglalt charter-járatokon át egészen az a nagy televíziós kampányig. Egy utazási iroda esetében ekkora televíziós kampány máris gyanús.

„Látványosan olcsó árakkal dolgoztak, sokszor laikus számára is egyértelműen a reális beszerzési ár alatt. Az árakat nehéz volt áttekinteni, mivel bonyolult, „feláras” rendszerben adták meg azokat, rendkívül sok volt az extra költség. A szerződött és publikált charterkapacitásuk az előző évi forgalmukat 1500 százalékkal haladta meg, ekkora növekedést irreális volt elvárni, előre vetítette a bukást” – mondta lapunkban Zám Tibor. A Best Reisen utazási iroda vezetője szerint a meghirdetett charteres utak repülőkapacitása meghaladta a 4 millió eurót, az összes többi tevékenységgel együtt ez egy 2,5-3 milliárd Ft-os projekt volt. Egy laikus is láthatta, hogy teljesíthetetlen volt a vállalásuk ilyen piaci körülmények között. Gyengülő piac, túlvállalás, irreálisan alacsony árak, eltúlzott akciók és kedvezmények, ennyi a biztos bukás receptje.

Bár az ünnepi ajánlatok mindig sokkal drágábbak, sokszor akár 100 százalékos felárral is értékesíthetők, az Aeroviva még ezeket az utakat is szinte dömpingáron árusította. Egy kenyai nyaralás az ünnepi hetekben kb. 1200-1500 euróba kerül, már akciós áron, ők mégis 700-800 euróért kínálták. „Túlvállalták magukat, az eladás nem ment, jöttek az irreális árak és akciók, ez már a veszett fejsze nyele volt” – összegezte véleményét Zám Tibor.

Az is gyanús jel volt, hogy az iroda nagyon sok charter-járatot indított az egzotikus célállomásokra, csaknem 1500 százalékkal több helyet foglalt, mint amit egy évvel ezelőtt értékesített. Ez szintén több, mint gyanús, hiszen a piacon nincs ekkora igény, sőt, sok iroda már a 10-15 százalékos növekedésnek is örülne. Ezt erősíti meg Zám Tibor is, aki hozzáteszi, hogy ezt az ellenőrzésre jogosult szerveknek vagy akár a biztosítójuknak is látni kellett volna. Nyíltan hirdettek 4 egzotikus charter láncot (ami 720 fő/hét szemben a tavalyi kb. 40 fő/hét teljesítéssel) és senki nem foglalkozott azzal, hogy erre a forgalomra a biztosított vagyoni letét semmiségnek mondható. Az utasok e miatt nem is reménykedhetnek teljes kártalanításban. 1500%-os charter kapacitás növekedéshez képest alig emeltek depozitot. Heti 50-400 millió Ft kiadásuk lett volna 2,5-3 hónapon keresztül. Irreális volt azt hinni, hogy ez teljesíthető, hogy 494 millió forintos letét bármire is elég. Előre vetíthető bukás volt, rengeteg károsult utassal, akikre senki nem gondolt.

Összességében elmondható, hogy ha egy iroda a piacon elérhető áraktól lényegesen kedvezőbb áron kínálja szinte folyamatosan a nyaralásokat, akkor jó ok van a gyanakvásra. Hiszen minden utazásszervező célja a nyereség, nem árusíthatja az üdüléseket önköltségi áron. Persze vannak esetek, amikor olcsóbban a nyaralások, de ezek az ultra last minute árak csak egy-két nappal, vagy órákkal az indulás előtt jelennek meg, az is csak két három helyre. Az Aeroviváéhoz hasonló mértékű óriási televíziós kampány is gyanús jel, az utazási irodák ugyanis alacsony haszonkulccsal dolgoznak, ezért nem engedhetik meg maguknak, hogy szinte hónapokon át a legdrágább műsoridőben hirdessenek. Zám Tibor szerint ez még nem minden, hiszen az Aeroviva nemcsak irreális árakkal dolgozott, hanem ezeket még többszintű „kedvezményrendszerrel” is megtoldotta és a viszonteladói is jutalékért dolgoztak.