Mégsem lesz kamatplafon

Pozsony. A kormány nem hagyta jóvá az igazságügyi tárca kamatplafon, népszerűbb nevén „kamatsapka” bevezetésére tett javaslatát. A minisztérium korábban 21 százalékban határozta volna meg a fogyasztási hitelek kamatjainak felső határát, amit a piac tiltakozása miatt később 30 százalékra növelt. A kormány azonban még ezt sem hagyta jóvá, a parlamentbe így csak olyan törvényjavaslatot nyújtanak be, amely szerint a bankoknak és egyéb hiteltársaságoknak negyedéves rendszerességgel kellene tájékoztatniuk a jegybankot és a pénzügyminisztériumot a teljes hiteldíjmutatóról, amely a kamatokon kívül az illetékeket is tartalmazza.

Jó dolognak tartom, hogy a kormány elállt a kamatplafon bevezetésétől – nyilatkozta Ladislav Unčovský, a Szlovák Bankszövetség igazgatója. Hasonló hangnemben nyilatkozott Miroslav Šmál pénzügyi szóvivő is, aki szerint a fix kamatplafon bevezetése esetén sem lehetne pontosan meghatározni, hogy az ügyfél számára egy hitel előnyös-e vagy sem. A bankok ugyanis más-más feltételekkel nyújthatják a kölcsönt. A kamatsapka alkalmazása ugyanakkor nem egyedülálló az Európai Unió országaiban. Franciaországban, Németországban, ĺrországban és 2005 óta Lengyelországban is létezik a kamatplafon. Bár az angolszász gyakorlatban az ilyen irányú szabályozást versenykorlátozónak tartják, az Egyesült Királyságban nincs is, de Ausztráliában van. Franciaországban a jegybanki kamatláb alapján negyedévente határozzák meg a kamatsapka mértékét. Az országok bevett gyakorlata azonban különbözik azt illetően, hogy melyik hatósági szervezet határozza meg a kamatplafont. Vannak olyan országok, ahol jegybank, máshol a pénzügyminisztérium szabja meg a határt. (mi, t)